Adócsomag: lassan jön a feketeleves is
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
A Gyurcsány Ferenc által jegyzett, kedd este kiszivárgott, aztán hivatalosan is megjelentetett legújabb adócsomag még csak az adócsökkentésről szólt: egy igen ambíciózus, ám a részletek megismerése után felettébb gyenge lábakon álló terv szerint több évre széthúzva akár 1200 milliárdal is csökkennének Magyarországon az adóterhek. Tegnap aztán a kormányfő már négyfajta adóemelést is bejelentett, legfrissebb információink szerint pedig további tehernövelésben gondolkodik a kabinet.
Az eddig napvilágra került tervek még arról szólnak, hogy a szolidaritási adóként becézett céges különadót jövőre megszünteti a kormány. Kis szépséghibája a történetnek, hogy az ideiglenes jelleggel 2006 őszén bevezetett, 4 százalékos különadó eltörlését a kabinet összekapcsolja azzal, hogy a szűkebb adóalapra kivetett társasági nyereségadót 16-ról 18 százalékra viszi fel.
Ezt a tervet is vegyes szájízzel fogadták a cégvezetők, a legújabb ötlet aztán végképp elveszi a kedvüket. Lapunk úgy értesült, a kabinet komolyan fontolóra vette, hogy a társasági adó alapját kiszélesíti, szinte minden kedvezményt kiírt a rendszerből, így lényegében a mai különadó alapja lesz az adó alapja.
Információink szerint kivezetnék a rendszerből például a kis- és középvállalkozások kedvezményét, a térségi kedvezményeket. Ugyanerre a sorsra juthat az a fejlesztési adókedvezmény is, amelyet alig két évvel ezelőtt vezettek be a különadónál az Audi nyomására, vagyis hiába harcolta ki a német autókonszern a kedvezményt, most mégis a nyakába varrják. Ugyancsak nem látná szívesen a kormány azt a fejlesztési tartalékot (fejlesztésre tartalékolható a nyereség egy része, vagyis nem kell leadózni adott évben), amelynek a mértékét éppen ő duplázta meg idén január 1-jétől. (Az adózás előtti nyereség 50 százaléka lehet fejlesztésre tartalékolható a korábbi 25 százalék helyett.)
Üzenetérték
A társasági nyereségadó alapjának különadó-alappá változtatása annak üzenetértéke miatt sem lenne túl szerencsés. A különadót két éve a költségvetés borzalmas állapota miatt, azzal az ígérettel vezették be, hogy a sarc ideiglenes jellegű lesz. Az adócsomagról folytatott politikai egyeztetésekről kiszivárgó hírek szerint arra számíthatott az üzleti szféra, hogy a vállalást betartva egyszerűen megszüntetik a különadót. Ám ehelyett lényegében 4 helyett 18 százalékos szolidaritási adót vezetne be a kabinet - persze a társasági nyereségadó mai formájának feladása mellett.
Ezzel az új megoldással a cégek számára beharangozott terherkönnyítés már egyáltalán nem lenne olyan meggyőző, sőt, lapunk kalkulációi szerint nem kizárt az esetleges elvonásnövelés sem. Ha a céges különadót eltörölnék és a mai társasági adóalap maradna, így emelnék 16-ról 18 százalékra a nyereségadót, úgy évente számításaink szerint összességében 110-120 milliárd forinttal kellene kisebb adót fizetnie az üzleti szférának. (180-190 milliárd forintot jelent a 4 százalékos különadó, a 2 százalékpontos, a különadónál szűkebb alapra kivetett társasági adó pedig közel 70 milliárdot tesz ki.) Ám azzal, hogy egy csomó kedvezményt megvonnának, azzal a miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint csupán 25 milliárddal enyhítenék a cégek terheit. Lapunk kalkulációi szerint azonban ha a különadó alapjára vetik ki a 18 százalékos társasági nyereségadót és így szüntetik meg a szolidaritási adót, úgy akár 180-200 milliárddal is nőne a vállalkozások által fizetendő adó.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
