Németország stabilan tartja kiemelkedően vezető kereskedelmi partneri pozícióját: az idei első fél évben odairányuló magyar kivitel értékben durván annyi volt, mint a következő hét legjelentősebb piacunkon realizált export összesen. Hasonlóak az arányok az importnál is - ráadásul a reláció aktívumot termel. Igaz, ebből a szempontból - miként a dinamikát tekintve is - nem fér be ez a viszonylat a tízes toplistákba, ugyanis az az elmúlt hosszú évek kiegyenlített és folyamatos növekedésének az eredménye.
Az első hathavi külkereskedelmi adatokban ez nem meglepetés - ám az adatok között böngészve érdekesség is akad szép számmal. Például komolyabb átrendeződés látszik az export-, illetve importpiacaink dinamikájának relációs szerkezetét tekintve: sok tavaly még előkelő helyen szereplő viszonylat nincs a legdinamikusabban növekvők között, s ez mind a kivitelre, mind a behozatalra érvényes. Mindkettőt olyan ország vezeti (Luxemburg, illetve Kanada), amely 2006-ban nem is került fel ezekre a listákra. S mindkettőre felkerült ezúttal Szerbia, amely pedig az idén már Montenegró nélkül szerepel a statisztikákban. (Látszik, a délkelet-európai térség nem csak a propaganda szintjén fontos Magyarország számára.) Tény, hogy a dinamika még nem jelent egyben jelentős súlyt a kereskedelem egészében, ám tendenciákat jelez. Hónapok múlva kapunk arra választ, trendről vagy csak átmeneti jelenségről van-e szó ezekben a viszonylatokban.
Kína szerepe kevésbé nő
A nagy volument képviselő kereskedelmi partnerek közül Lengyelországgal, Szlovákiával, Oroszországgal és Ukrajnával sikerült komoly dinamikát produkálni az idén is; az előbbi két viszonylatban meghaladja az egymilliárd eurót a kivitel értéke, s Oroszország relációjában is közelíti azt. Ugyanakkor érdekes, Kína ezúttal nem szerepel a listán - pedig tavaly a második legdinamikusabban bővülő exportpiacunk volt, kivitelünk 2005-höz képest közel 90 százalékot ért el; az idei első fél évben azonban a 14,6 százalékos növekedés nem érte el a teljes magyar kivitel 17,2 százalékos dinamikáját. Ennek csak részben lehet az oka a magas bázis. Az első féléves magyar export az ázsiai országba 376,6 millió euróra rúgott.
Az import oldalán kevésbé változott a kép az első helyeken, ennek egyszerű az oka: jó része determinált, például az oroszországi (energiahordozók), vagy éppen a kínai (az itteni kínai kolónia beszerzései mellett egyre több a továbbfeldolgozásra érkező alkatrész). Stabilan nő a környező országok szerepe a kereskedelemben, s ez különösen igaz az újonnan csatlakozott uniós tagállamokra. Igaz, a szlovák, a lengyel és a cseh export-importra évek óta ez jellemző, de a dinamika továbbra is erőteljes, ami összefügg azzal, hogy a térségben megtelepedett nagy külföldi befektetők mindinkább igénybe veszik az ezekbe az országokba őket követő beszállítóik kapacitásait, S az is látszik, Magyarországnak sikerül kihasználnia például a bolgár uniós tagság kínálta előnyöket - kivitelünk ugyanis jelentősen bővült az idei első fél évben.
Ami a toplistákra fel nem került országokkal folytatott kereskedelmet illeti, az átlagnál nagyobb növekedés volt mind az exportban, mind az importban az unión kívüliek esetében. A forgalom azonban passzív, bár csökkenő mértékben. A csoporton belül jelentősen javult az európai országokkal bonyolított forgalom egyenlege, s ebben jelentős szerepet játszott az Oroszországba irányuló kivitel (euróban számolva) csaknem 50 százalékos növekedése. Ugyanakkor romlott az ázsiai országokkal lebonyolított forgalom egyenlege.