Mínusz 200 millió euróban a januári külkereskedelem

Idén januárban - előzetes adatok szerint - a kivitel volumene 19, a behozatalé pedig 14 százalékkal nőtt a megelőző év januárjához képest, ez az elmúlt egy év távlatában az egyik legjelentősebb havi volumennövekedés. A forintárszint az exportban 3 százalékkal , az importban 8 százalékkal magasabb volt a tavaly januárinál. Az importárak nagyobb mértékű emelkedése folytán a behozatal folyó áron számított növekedése (23%) meghaladta a kivitelét (22%). A külkereskedelmi mérleg 16 milliárd forinttal (60 millió euró) romlott, hiánya 51 milliárd forintot (202 millió euró) tett ki -- közölte a KSH.

A cserearány 5 százalékkal vált kedvezőtlenebbé, ami szinte kizárólag az energiahordozók áralakulásának a következménye. (Importban a nyers kőolaj forintárszintje két és félszeresére nőtt, a földgázé 61 százalékkal lett magasabb.) A forint árfolyama 3 százalékkal gyengült, amelyen belül az euróhoz képest 2, a dollárhoz viszonyítva pedig 10 százalékos értékvesztés volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban lényegében változatlan maradt, importban pedig 4 százalékkal nőtt.

A legnagyobb részarányú árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök volumene exportban 18, importban pedig 17 százalékkal emelkedett. A növekedés legfontosabb húzótényezőjét a teljes külkereskedelmünkből mintegy 15 százalékos részesedéssel rendelkező közúti gépjárművek és azok gyártásához szükséges motorok, alkatrészek, tartozékok forgalmának alakulása jelentette. A feldolgozott termékek kereskedelmében az export volumene lényegesen nagyobb mértékben növekedett, mint az importé (24, illetve 15%). Az árufőcsoporton belül a 28 milliárd forintot jelentő gyógyszerexport értéke kétharmadával bővült, importban pedig a szakmai, tudományos és ellenőrző készülékek forgalma több mint duplájára nőtt. Az árufőcsoportok közül kizárólag az energiahordozók forgalma mérséklődött: az import volumene 7, az exporté 11 százalékos csökkenést mutat. A kereskedelem forintértéke ugyanakkor - a jelentős árszintnövekedés hatására - behozatalban 59, kivitelben pedig 24%-kal nagyobb lett, s az árufőcsoport kereskedelmében 44 milliárd forinttal magasabb, 105 milliárd forintnyi hiány keletkezett. Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kereskedelmének volumene a forgalom mindkét irányában közel 20 százalékkal bővült.

Az Európai Unió viszonylatában a kivitel volumene 15, a behozatalé 12 százalékkal nőtt. A régi tagállamok vonatkozásában az import és az export volumene közel azonos mértékben, 10-11 százalékkal lett magasabb, míg az új tagállamokkal folytatott kereskedelemben a kivitel növekedése lényegesen felülmúlta a behozatalét (41, illetve 28%). A kereskedelmi mérleg a régi és az új tagországok vonatkozásában egyaránt 10 milliárd forintot meghaladó összeggel javult, s az egyenleg mindkét országcsoport vonatkozásában aktív volt. Az Európai Unión kívüli országokból érkező import volumene 18 százalékkal nőtt, az oda irányuló - s a behozatalénál lényegesen kisebb súlyú - export volumene pedig mintegy harmadával lett nagyobb. A jelentős exportnövekedés meghatározóan a vegyi áruk, valamint a közútijármű-gyártáshoz kapcsolódó termékek felfutó forgalmának a következménye. Az országcsoporttal folytatott kereskedelemben keletkezett hiány közel 40 milliárd forinttal nőtt, ami meghatározóan az ázsiai országokkal lebonyolított árucsere alakulásával magyarázható. Az energiahordozókat jelentős értékben szállító Európai Unión kívüli európai országok viszonylatában az egyenleg romlása kisebb volt.