Endre, Elek
16 °C
28 °C

Megy a kötélhúzás a közlekedés ezermilliárdjáról

2007.07.30. 12:51
Csak augusztus 8-án dönt a kormány arról, milyen közlekedésfejlesztések indulhatnak el európai uniós támogatással a következő két évben. A terveket többször átdolgozták már, az Index birtokába került legfrissebb listán 69 beruházás szerepel. Ezek közül 22-nek idén el kellene kezdődnie, ám többségük várhatóan 2008-ra csúszik a körülményes hazai egyeztetés és a lassú döntési mechanizmus miatt. Két év alatt több mint 300 milliárdot költenének útfejlesztésre, de a csúszások miatt kétséges, hogy ennyi pénz elég lesz-e.

A múlt hétfőn átadott dunaújvárosi hídtól Kecskemétig (vagy Szolnokig) 2x1 sávos (vagy 2x2 sávos vagy 2x1 és 2x2 sávos) gyorsforgalmi utat (vagy gyorsforgalmivá fejleszthető főutat) építenek 2010-től – nagyjából ennyit lehet tudni az M8-as Dunától keletre eső feléről az eddig nyilvánosságra került kormányzati közlekedésfejlesztési tervekből. De legalább annyi biztos, hogy a 289 millió eurós költségvetésűre becsült beruházáshoz európai uniós támogatást igényel hazánk.

Csaknem hetven beruházást terveznek

Az M8-as példája nem egyedi: az elmúlt hónapokban a Közlekedési operatív programhoz (Közop) tartozó terveket, nyomvonalakat, határidőket és költségvetéseket – általában térségi politikai lobbi hatására – időről időre átírták a kormánydöntést előkészítő hivatalokban, értesült az Index belső forrásokból. Igaz, ezt cáfolta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főosztálya, amikor kérdésünkre azt közölte: "A Közop prioritásának honlapon szereplő akcióterveiben csak kisebb változások várhatók, mielőtt azok a kormány elé kerülnek."

Bár az NFÜ csak kisebb változásokról beszél, az Index a birtokába került, az idén és jövőre elinduló projektlistán máris több eltérést találni a korábban tervezettekhez képest. Kikerült a 2007-2008-as akciótervből a 71-es út új nyomvonalának első 2,5 kilométere az M7-estől, valamint a 4-es (leendő M4-es) Hajdúszoboszló és Debrecen közötti négysávosítása. Külön nevesítve bekerült viszont 1,6 milliárd forint az M4 szolnoki északi elkerülője és a hozzá kapcsolódó Tisza-híd tervezésére, valamint a 86-os főút szelestei elkerülője. Úgy tudjuk, legkorábban 2009-ben kezdődhet a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal fejlesztése is.

Forrás: Közop - kattintson a
nagyításhoz!

A birtokunkba került projektlistákat tartalmazó akciótervekről – a Közopban szereplő öt fő fejlesztési cél (prioritás), mindegyikéhez készül egy akcióterv, amelynek része a beruházások várható kezdetét és befejezését, összes költségét, valamint az uniótól kért támogatás összegét tartalmazó projektlista – augusztus 8-án dönt a kormány. Ezek az akciótervek a 2007-ben és 2008-ban elindítani tervezett beruházásokat tartalmazzák. Listánk szerint összesen 69 ilyen beruházásnak ad támogatást a kormány, bár a legfrissebben belobbizott záhonyi projektek még kikerülhetnek.

Mi indulna ebben az évben?

A változások nemcsak az előző akciótervekhez, hanem a Közophoz képest is szembetűnőek. A tavaly decemberben benyújtott operatív program szerint idén el kellene kezdeni az M0-s déli szektorának 2x3 sávosra bővítését az M1-es és az 51-es főút között, míg jövőre az új, 2x3 sávos nyomvonal megépítését az 51-es és az M5-ös között. Idei indítással szerepel a Közopban a leendő M86-os megépítése Szombathely és Csorna között, az M4-esé Szolnok és Püspökladány között, továbbá a Debrecent északnyugat felől elkerülő 354-es út. Az idén elkezdeni tervezett utak között van az 51-es solti elkerülője és a 67-es úton három települési elkerülő is. A nem közúti beruházások közül idén kellene kezdeni a miskolci, a debreceni és a szegedi villamoshálózat fejlesztését.

Az NFÜ honlapján szereplő akcióterv emellett már ebben elkezdené az M0-s új nyomvonalának építését is, de csak 2x2 sávon. Felvették az idén kezdődő beruházások listájára az M43-ast Szeged és Maroslele között 2x1, onnan Makóig 2x2 sávon. Szintén előrehoznák a budapesti 1-es és 3-as villamos fejlesztésének elkezdését erre az évre.

Emellett a korábban készített Közopban szereplő hárommal szemben 13, úgynevezett térségi elérhetőség javítását segítő beruházást kezdenének idén. Így többek között el kellene indítani a 31-es főút jászberényi elkerülőjének második fázisát, a 47-es főút Algyő-Hódmezővásárhely közötti szakaszának négysávúsítását, a 88-as sárvári elkerülőjét, valamint az 58-ason a Pécs és Pogány repülőtér közötti szakasz négysávúsítását.

De mikor kezdik?

Kétséges azonban, hogy ezek közül hány kezdődik el valóban ebben az évben. Ezt az NFÜ-nél sem tudták megmondani, kérdésünkre azt a választ kaptuk: "Egyelőre nehéz pontosan megmondani, hogy az idén hány beruházás kezdhető el." A fejlesztési ügynökség szerint a ténylegesen megkezdődő projektek száma főleg az adott beruházás előkészítettségétől függ, de szerintük a projektek akár már az idén megkezdődhetnek.

Az autópálya-, vasút- és közútépítések állami beruházója, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztési Zrt. fel van készülve az akciótervekben szereplő beruházások előkészítésére, mondta az Index kérdésére Béni Gyöngyi szóvivő. A cég azonban csak azt követően ír ki közbeszerzési tendereket, ha hazánk az akcióterv elfogadása után benyújtotta Brüsszelnek a támogatási kérelmet.

Hat hónap és még hat

Az uniós támogatásokhoz valóban körülményesen lehet hozzájutni. Miután a projekteket tartalmazó akciótervet elfogadta a kormány, a projektgazdáknak és a lebonyolító szervezetnek (amely ebben az esetben a NIF) hat hónapjuk van arra, hogy a támogatási szerződést megkössék. Ez alatt a hat hónap alatt kell az akciótervben meghatározott részletes projektdokumentációt benyújtani, számításba véve az elbírálás és döntés időigényét is.

Ezt követi maga a döntés, amelynek első fázisában a Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet külső szakértők bevonásával, a jogszabályban előírt módon értékeli a részletes projektjavaslatot, ezt követően pedig bíráló bizottság dönt a projektek támogatásáról. A bizottságban az NFÜ – mint a Közop irányító hatósága –, a szakminisztérium, a közreműködő szervezet és egy nem kormányzati szakmai szervezet képviselői vesznek részt.

A bíráló bizottság döntését követően az ötmilliárd forintot meghaladó költségvetésű projekteket a kormány is jóváhagyja. Csak ezután kerülhet sor a támogatási szerződés megkötésére és a projekt kivitelezésének megkezdésére.

Ha a projekt nagysága meghaladja az 50 millió eurót – ez 250 forintos euróárfolyamon 12,5 milliárd forintnak felel meg, vagyis lényegében a közopos beruházások mindegyike ebbe a kategóriába tartozik –, az értékelést követően először a kormány dönt a támogatási kérelem benyújtásához az uniós bizottsághoz. A kérelem EU-s jóváhagyásának időigénye akár hat hónap is lehet, ám a támogatási szerződést már a bizottsági jóváhagyás előtt meg lehet kötni – közölte kérdésünkre az NFÜ.

Kockáztattak, belevágtak

A helyzet ennél is összetettebb. Ugyanis csak elvileg kell végigvárni a procedúrát, gyakorlatilag viszont a Közop tavaly december 20-i benyújtása óta felmerült összes, az unió által támogatott projektekhez kapcsolódó költség elszámolható lesz utólag – feltéve, hogy az adott projektről megszületik a szerződés az NFÜ és a NIF között (ez a kockázat az uniós döntés előtt megkötött, 50 millió eurósnál nagyobb projektek esetén is megvan). "Ebben tehát van egy kevés kockázat, bár nem sok, hiszen két állami szereplőről van szó" – mondta lapunknak a tervezési folyamatot jól ismerő, de neve elhallgatását kérő szakértő.

Forrás: Közop - kattintson a
nagyításhoz!

Ezt a formálisan kockázatos megoldást választva akarja az állam finanszíroztatni az M7-es Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakaszának megépítését – hiszen itt a kivitelezést a tavaly szeptemberben aláírt szerződés alapján már megkezdték –, valamint a budapesti 4-es metró szintén már folyamatban lévő építését. Elvileg tehát ennek a két projektnek a finanszírozásában van kockázat, ám mivel azok minden eddigi tervváltozatban szerepeltek, ez elenyészőnek mondható. Sőt, informátorunk szerint az M7-est is csak azért rakták bele a Közopba, mert nincs elég előkészített nagyobb projekt 2007-ben, és gyorsan le lehet hívni vele a pénzt.

Két év, több mint 300 milliárd

A lapunkhoz eljutott dokumentum ezt alátámasztja: az erre az évre tervezett közopos beruházásokra kifizetni tervezett több mint 70 milliárd forintból a 4-es metró mintegy 30 milliárddal, míg az M7-es több mint 20 milliárddal részesedik. Mivel ezek a beruházások már folynak, valószínűsíthető a pénz elköltése.

Kétséges a további mintegy 25 milliárd forint sorsa, azokat ugyanis olyan építkezésekre szánnák, amelyek közbeszerzési eljárását legkorábban ősszel lehet kiírni. A bizonytalan sorsú pénzek között van egy 10 milliárdos tétel az M0-s déli szakaszára, több mint 2 milliárd a debreceni villamosokra, valamint 1 milliárd az M43-asra. Ha a kivitelezések elindítása csúszik, az igazán azért veszélyes, mert kétséges, tarthatók lesznek-e egy jövő tavaszi beruházáskezdés esetén az erre az évre kalkulált árak.

A 2008-ban indítani tervezett kivitelezésekre a kormánydöntést előkészítő hivatalok több mint 250 milliárd forintot szánnak, ebből újabb több mint 20 milliárdot az M7-esre, míg több mint 70 milliárdot a négyes metróra. Tízmilliárdos vagy afölötti tételt jelent a 2008-ra kalkulált költségekből az M0-s, az M43-as, a debreceni villamosfejlesztés és a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonalak korszerűsítése.