Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Megy a kötélhúzás a közlekedés ezermilliárdjáról

2007.07.30. 12:51
Csak augusztus 8-án dönt a kormány arról, milyen közlekedésfejlesztések indulhatnak el európai uniós támogatással a következő két évben. A terveket többször átdolgozták már, az Index birtokába került legfrissebb listán 69 beruházás szerepel. Ezek közül 22-nek idén el kellene kezdődnie, ám többségük várhatóan 2008-ra csúszik a körülményes hazai egyeztetés és a lassú döntési mechanizmus miatt. Két év alatt több mint 300 milliárdot költenének útfejlesztésre, de a csúszások miatt kétséges, hogy ennyi pénz elég lesz-e.

A múlt hétfőn átadott dunaújvárosi hídtól Kecskemétig (vagy Szolnokig) 2x1 sávos (vagy 2x2 sávos vagy 2x1 és 2x2 sávos) gyorsforgalmi utat (vagy gyorsforgalmivá fejleszthető főutat) építenek 2010-től – nagyjából ennyit lehet tudni az M8-as Dunától keletre eső feléről az eddig nyilvánosságra került kormányzati közlekedésfejlesztési tervekből. De legalább annyi biztos, hogy a 289 millió eurós költségvetésűre becsült beruházáshoz európai uniós támogatást igényel hazánk.

Csaknem hetven beruházást terveznek

Az M8-as példája nem egyedi: az elmúlt hónapokban a Közlekedési operatív programhoz (Közop) tartozó terveket, nyomvonalakat, határidőket és költségvetéseket – általában térségi politikai lobbi hatására – időről időre átírták a kormánydöntést előkészítő hivatalokban, értesült az Index belső forrásokból. Igaz, ezt cáfolta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kommunikációs főosztálya, amikor kérdésünkre azt közölte: "A Közop prioritásának honlapon szereplő akcióterveiben csak kisebb változások várhatók, mielőtt azok a kormány elé kerülnek."

Bár az NFÜ csak kisebb változásokról beszél, az Index a birtokába került, az idén és jövőre elinduló projektlistán máris több eltérést találni a korábban tervezettekhez képest. Kikerült a 2007-2008-as akciótervből a 71-es út új nyomvonalának első 2,5 kilométere az M7-estől, valamint a 4-es (leendő M4-es) Hajdúszoboszló és Debrecen közötti négysávosítása. Külön nevesítve bekerült viszont 1,6 milliárd forint az M4 szolnoki északi elkerülője és a hozzá kapcsolódó Tisza-híd tervezésére, valamint a 86-os főút szelestei elkerülője. Úgy tudjuk, legkorábban 2009-ben kezdődhet a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal fejlesztése is.

Forrás: Közop - kattintson a
nagyításhoz!

A birtokunkba került projektlistákat tartalmazó akciótervekről – a Közopban szereplő öt fő fejlesztési cél (prioritás), mindegyikéhez készül egy akcióterv, amelynek része a beruházások várható kezdetét és befejezését, összes költségét, valamint az uniótól kért támogatás összegét tartalmazó projektlista – augusztus 8-án dönt a kormány. Ezek az akciótervek a 2007-ben és 2008-ban elindítani tervezett beruházásokat tartalmazzák. Listánk szerint összesen 69 ilyen beruházásnak ad támogatást a kormány, bár a legfrissebben belobbizott záhonyi projektek még kikerülhetnek.

Mi indulna ebben az évben?

A változások nemcsak az előző akciótervekhez, hanem a Közophoz képest is szembetűnőek. A tavaly decemberben benyújtott operatív program szerint idén el kellene kezdeni az M0-s déli szektorának 2x3 sávosra bővítését az M1-es és az 51-es főút között, míg jövőre az új, 2x3 sávos nyomvonal megépítését az 51-es és az M5-ös között. Idei indítással szerepel a Közopban a leendő M86-os megépítése Szombathely és Csorna között, az M4-esé Szolnok és Püspökladány között, továbbá a Debrecent északnyugat felől elkerülő 354-es út. Az idén elkezdeni tervezett utak között van az 51-es solti elkerülője és a 67-es úton három települési elkerülő is. A nem közúti beruházások közül idén kellene kezdeni a miskolci, a debreceni és a szegedi villamoshálózat fejlesztését.

Az NFÜ honlapján szereplő akcióterv emellett már ebben elkezdené az M0-s új nyomvonalának építését is, de csak 2x2 sávon. Felvették az idén kezdődő beruházások listájára az M43-ast Szeged és Maroslele között 2x1, onnan Makóig 2x2 sávon. Szintén előrehoznák a budapesti 1-es és 3-as villamos fejlesztésének elkezdését erre az évre.

Emellett a korábban készített Közopban szereplő hárommal szemben 13, úgynevezett térségi elérhetőség javítását segítő beruházást kezdenének idén. Így többek között el kellene indítani a 31-es főút jászberényi elkerülőjének második fázisát, a 47-es főút Algyő-Hódmezővásárhely közötti szakaszának négysávúsítását, a 88-as sárvári elkerülőjét, valamint az 58-ason a Pécs és Pogány repülőtér közötti szakasz négysávúsítását.

De mikor kezdik?

Kétséges azonban, hogy ezek közül hány kezdődik el valóban ebben az évben. Ezt az NFÜ-nél sem tudták megmondani, kérdésünkre azt a választ kaptuk: "Egyelőre nehéz pontosan megmondani, hogy az idén hány beruházás kezdhető el." A fejlesztési ügynökség szerint a ténylegesen megkezdődő projektek száma főleg az adott beruházás előkészítettségétől függ, de szerintük a projektek akár már az idén megkezdődhetnek.

Az autópálya-, vasút- és közútépítések állami beruházója, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztési Zrt. fel van készülve az akciótervekben szereplő beruházások előkészítésére, mondta az Index kérdésére Béni Gyöngyi szóvivő. A cég azonban csak azt követően ír ki közbeszerzési tendereket, ha hazánk az akcióterv elfogadása után benyújtotta Brüsszelnek a támogatási kérelmet.

Hat hónap és még hat

Az uniós támogatásokhoz valóban körülményesen lehet hozzájutni. Miután a projekteket tartalmazó akciótervet elfogadta a kormány, a projektgazdáknak és a lebonyolító szervezetnek (amely ebben az esetben a NIF) hat hónapjuk van arra, hogy a támogatási szerződést megkössék. Ez alatt a hat hónap alatt kell az akciótervben meghatározott részletes projektdokumentációt benyújtani, számításba véve az elbírálás és döntés időigényét is.

Ezt követi maga a döntés, amelynek első fázisában a Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet külső szakértők bevonásával, a jogszabályban előírt módon értékeli a részletes projektjavaslatot, ezt követően pedig bíráló bizottság dönt a projektek támogatásáról. A bizottságban az NFÜ – mint a Közop irányító hatósága –, a szakminisztérium, a közreműködő szervezet és egy nem kormányzati szakmai szervezet képviselői vesznek részt.

A bíráló bizottság döntését követően az ötmilliárd forintot meghaladó költségvetésű projekteket a kormány is jóváhagyja. Csak ezután kerülhet sor a támogatási szerződés megkötésére és a projekt kivitelezésének megkezdésére.

Ha a projekt nagysága meghaladja az 50 millió eurót – ez 250 forintos euróárfolyamon 12,5 milliárd forintnak felel meg, vagyis lényegében a közopos beruházások mindegyike ebbe a kategóriába tartozik –, az értékelést követően először a kormány dönt a támogatási kérelem benyújtásához az uniós bizottsághoz. A kérelem EU-s jóváhagyásának időigénye akár hat hónap is lehet, ám a támogatási szerződést már a bizottsági jóváhagyás előtt meg lehet kötni – közölte kérdésünkre az NFÜ.

Kockáztattak, belevágtak

A helyzet ennél is összetettebb. Ugyanis csak elvileg kell végigvárni a procedúrát, gyakorlatilag viszont a Közop tavaly december 20-i benyújtása óta felmerült összes, az unió által támogatott projektekhez kapcsolódó költség elszámolható lesz utólag – feltéve, hogy az adott projektről megszületik a szerződés az NFÜ és a NIF között (ez a kockázat az uniós döntés előtt megkötött, 50 millió eurósnál nagyobb projektek esetén is megvan). "Ebben tehát van egy kevés kockázat, bár nem sok, hiszen két állami szereplőről van szó" – mondta lapunknak a tervezési folyamatot jól ismerő, de neve elhallgatását kérő szakértő.

Forrás: Közop - kattintson a
nagyításhoz!

Ezt a formálisan kockázatos megoldást választva akarja az állam finanszíroztatni az M7-es Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakaszának megépítését – hiszen itt a kivitelezést a tavaly szeptemberben aláírt szerződés alapján már megkezdték –, valamint a budapesti 4-es metró szintén már folyamatban lévő építését. Elvileg tehát ennek a két projektnek a finanszírozásában van kockázat, ám mivel azok minden eddigi tervváltozatban szerepeltek, ez elenyészőnek mondható. Sőt, informátorunk szerint az M7-est is csak azért rakták bele a Közopba, mert nincs elég előkészített nagyobb projekt 2007-ben, és gyorsan le lehet hívni vele a pénzt.

Két év, több mint 300 milliárd

A lapunkhoz eljutott dokumentum ezt alátámasztja: az erre az évre tervezett közopos beruházásokra kifizetni tervezett több mint 70 milliárd forintból a 4-es metró mintegy 30 milliárddal, míg az M7-es több mint 20 milliárddal részesedik. Mivel ezek a beruházások már folynak, valószínűsíthető a pénz elköltése.

Kétséges a további mintegy 25 milliárd forint sorsa, azokat ugyanis olyan építkezésekre szánnák, amelyek közbeszerzési eljárását legkorábban ősszel lehet kiírni. A bizonytalan sorsú pénzek között van egy 10 milliárdos tétel az M0-s déli szakaszára, több mint 2 milliárd a debreceni villamosokra, valamint 1 milliárd az M43-asra. Ha a kivitelezések elindítása csúszik, az igazán azért veszélyes, mert kétséges, tarthatók lesznek-e egy jövő tavaszi beruházáskezdés esetén az erre az évre kalkulált árak.

A 2008-ban indítani tervezett kivitelezésekre a kormánydöntést előkészítő hivatalok több mint 250 milliárd forintot szánnak, ebből újabb több mint 20 milliárdot az M7-esre, míg több mint 70 milliárdot a négyes metróra. Tízmilliárdos vagy afölötti tételt jelent a 2008-ra kalkulált költségekből az M0-s, az M43-as, a debreceni villamosfejlesztés és a Sopron-Szombathely-Szentgotthárd vasútvonalak korszerűsítése.