Ezrével állnak az üres lakások

Ezrével állnak üresen a lakások a budapesti lakóparkokban, társasházakban, és nincs ez nagyon másként vidéken sem. A beruházók, látva a piaci lendületet, az elmúlt években egymás után kezdtek hozzá újabb és újabb építkezésekhez. Mire azonban a házak elkészültek, kiderült: a potenciális vásárlók érdeklődése alább hagyott. Aki tehette és szerette volna, már megvette otthonát, az ingatlanpiacon így a pangás lett úrrá.

Alkuhelyzetben a vevők

Csakhogy az útjára indított fejlesztéseket már nem lehetett leállítani: ezek átadását követően aztán ugrásszerűen megszaporodtak az eladatlan lakások Budapesten. Egyre több beruházónak kellett szembenéznie azzal, hogy akciók nélkül nemigen tudja magához csalogatni a vevőket, sőt gyakorta még a kedvezmények is csak keveseket ösztönöztek a vásárlásra. Ennek eredményeképp tavaly nyárra még a korábban közkedvelt fővárosi kerületekben is ugrásszerűen megemelkedett a még értékesítésre váró, de már elkészült lakások száma. A helyzet azóta sem változott.

Egy év végi felmérés szerint a fővárosban nagyjából nyolcezer lakás vár gazdára csak az új építésű ingatlanok piacán aktív kerületekben. Szinte valamennyi városrészben gondot okozott az értékesítés. A korábban oly népszerű XIII. kerületben is megcsappant a vevők száma, és mivel itt az elmúlt időszakban rendkívül sok fejlesztésre került sor, törvényszerű, hogy ebben sok fejlesztésben maradtak meg a lakások.

Nincsenek könnyű helyzetben azok sem, akik a XIV. kerületben vágtak bele lakópark vagy társasház építésébe, itt ugyanis ugyancsak ezernél több lakás vár gazdára. Szakemberek szerint sok tekintetben éppen errefelé jelentkeznek a legnagyobb gondok, hiszen a pesti zöldövezetként számon tartott városrészben túlságosan sok a nagy alapterületű lakás, a kisebbeket pedig aránytalanul magas áron kínálják.

Sok az üres ingatlan a IX. és a XI. kerületben is: itt ugyancsak szívesen látják a potenciális vásárlókat a befektetők. Érthető, hogy a legkevesebb gazdátlan újépítésű lakást azokban a városrészekben lehet találni, ahol - a főváros más területeihez viszonyítva - eleve kisebb számban fejlesztenek a vállalkozások. Így az I. vagy a II. kerületben nem számottevő a beruházói tulajdonban lévő kész lakások száma, amint például a XV. és a XVI. kerület sem tartozik az élbolyba.

Ráér válogatni a vevő

Az üresen álló lakások tömege arra készteti a potenciális vevőjelölteket, hogy minél alaposabban megvizsgálják leendő otthonukat. Míg tehát korábban már a tervezőasztalról elkeltek az ingatlanok, vagy egy-két hónappal az átadást megelőzően megköttetett az adásvételi szerződés, addig ma már arra is lehetősége van a költözést fontolgató családnak, hogy felkeresse a szóba jöhető otthonokat, és személyesen, a helyszínen szerezzen benyomást a kiszemelt ingatlanról.

Ráadásul a vevők egyre több szempontot gyűjtenek össze, ami alapján szelektálják a projekteket, lakásokat. Ám a nagyobb kínálat miatt a mostani piaci viszonyok között több darab marad fönn a rostán, ezért az új építésű ingatlant venni kívánóknak hosszabbítani kell a lajstromot, és újabb és újabb szempontok meghatározásával szűkíteni a megfelelő lakások számát. Ingatlanpiaci szakértők tapasztalata szerint ugyanis a keresleti piacon is van felső határ, és bizonyos számú lakásnál többet már akkor sem tekintenek meg a vásárlók, ha lenne rá módjuk - hiszen mindenki szeretne minél előbb beköltözni új, jobban megfelelő otthonába.

Még több lakás épül

A magyar lakáspiacon a következő években várhatóan csökken az átadott új lakások száma, Budapesten ezzel szemben növekedés prognosztizálható. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal adatai szerint tavaly 42-46 ezer lakás épült, a végleges szám attól függ, hogy a befektetők hány kész lakás használatbavételét halasztották át 2006-ra az áfacsökkenés miatt. Új lakás 2004-ben 44 ezer készült el, ezek értéke 560 milliárd forint volt, a felújítások összege 380 milliárdot tett ki.