Drágíthatja a lakásokat az ingatlanadó

Budapesten a lakásátlagárak a 23 kerületből 14-ben meghaladják a 20 millió forintot - mondta el Gerő András, az Otthon Centrum vezérigazgató-helyettese a Budapest Business Journal ingatlanos konferenciáján. Ingatlanadó ma is van, igaz, más néven - építmény-, illetve telekadó címén -, ráadásul jelenleg a kiszivárgott tervekben szereplőnél jóval kevesebbet kell fizetni, és nem is mindegyik önkormányzat veti ki - tette hozzá a szakember.

Gerő szerint az ingatlanadó az új közterhek bevezetésekor szokásosan jelentkező egyszeri sokk után éppúgy beépül az árakba, mint ahogyan az a 25 százalékos telekáfával is történt, ami az új lakásokat 3-6 százalékkal drágította meg. Miután az adóterheket minden szereplő igyekszik "továbbadni", az új lakások piacán áremelkedést okozhat a bevezetendő közteher, ami az ingatlanpiaci forgalom csökkenését vonhatja maga után. A vezérigazgató-helyettes ennek kapcsán további tényezőként említette az ingatlanalapok várható jövedelmezőség-romlását.

Gerő András szerint 1 százalék adó 6-8 százalék hozam mellett a profit 15 százalékára is rúghat. Ha ez bekövetkezik, az ingatlanalap mint befektetési forma veszít versenyképességéből, és ez tőkekivonást is eredményezhet a szektorban. Másfelől viszont létrejöhet egy olyan társadalmi réteg, amelyik nem fogja tudni megfizetni az adót, így kénytelen lesz megválni használt ingatlanától, márpedig a megnövekedett kínálat csökkentheti az árakat. Szintén elképzelhető, hogy az adott ingatlanhoz kötődő adófizetési kötelezettség alku tárgya lesz az adásvételi folyamatban a vevő és az eladó között.

Az előadáson bemutatott számítás szerint országosan 9,3 millió forintos átlagos ingatlanárral, négymillió lakással és az elvárt, 100 milliárdos adóbevétellel kalkulálva 0,259 százalékos adómérték jön ki, mindenkire érvényes adókötelezettség esetén. Gerő András szerint az ingatlanadóhoz megbízható, naprakész, a piaci értéket tartalmazó adatbázisra van szükség.

Az illetékhivatali adatok nem alkalmasak erre, ugyanis azokból többek között nem derül ki egy lakóház esetén, hogy családi vagy társasház-e, és nem tartalmaz minőségi elemzést sem. A szakember úgy véli, megoldást jelentene, ha az ingatlan-tranzakciót követően nem csak az adóregisztrációs lapot, hanem egy részletes ingatlanregisztrációs lapot is ki kellene tölteni - az adatokat a földhivatal mellett működő értékelési osztálynak kellene kezelnie.