Új, újszerű vagy használt? Milyen lakást vegyünk, ha van miből?

2007.05.29. 11:47
Lakásvásárláskor az egyik leghamarabb eldöntendő kérdés, hogy újat vagy használtat, esetleg újszerűt akarunk-e venni. A minőség és az állapot - mint a legegyértelműbb döntési tényezők - mellett több szempontból is érdemes mérlegelni a kérdést, derül ki az Otthon Centrum elemzéséből.

Az elmúlt néhány év az új lakásprojektek térnyeréséről szólt. Míg a kilencvenes években a zöldövezeti részekre szorítkozott az új kínálat jelentős része, mára Budapest minden részén, a vidéki városok területén, és a nagyobbak körüli településeken mindenhol megjelentek a kisebb-nagyobb társasházi beruházások. A kínálat hiánya így már csak ritkán gátja annak, hogy valaki egy adott szűkebb területen új építésű lakást vásároljon.

A használt és az új építésű lakások közötti különbségek nyilvánvalóbbak, mint az újszerűnek nevezhető (az elmúlt bő évtizedben, vagy szűkebben 2000 és 2005 között épült), valamint az utóbbi két évben átadott ingatlanok tekintetében. A minőség mellett finanszírozási és általános piaci szempontokat célszerű elemezni.

Kisebb önrész, magasabb arány

Akik nem bíznak az új építésű lakások megfelelő minőségében, azok számára lehet jó megoldás az újszerű lakások vásárlása. Az épület elkészülte utáni természetes falmozgások és az esetleges kivitelezési hibák így a költözésre már előjönnek. Azoknak, akik rögtön költöznének, s nem tudnak másfél évet várni lakásuk átadására, ugyancsak ésszerű megoldás a pár éve épült lakás megvásárlása. Az ilyen ingatlanok iránt konstans igény mutatkozik. Az Otthon Centrum által az elmúlt egy évben eladott ingatlanok közül (nem számítva az értékesítési céllal épített projekteket) minden nyolcadik 2000 és 2005 épült újszerű lakás vagy ház volt.

Fontos tudni azonban, hogy új építésű lakások vásárlására kedvezőbb feltételű hitelek vehetők igénybe. Az új lakáshoz felvett államilag támogatott hitelek kamata kedvezőbb lehet, s a piaci alapú hiteleknél és a lízingtermékeknél is rendre kisebb önrésszel és magasabb aránnyal hiteleznek a bankok ilyen ingatlanokat. Ennek oka, hogy az új lakások kényszerű értékesítését a hitelintézetek kevésbé kockázatosnak értékelik.

Drágább az újszerű, mint az új

Az elmúlt években a tömegpiacon stagnáló árak miatt nem példa nélküli, hogy egy szűk területen a néhány éve épült lakások ára magasabb a most épülőkénél. Ebben mikrokörnyezeti tényezők is fontos szerepet játszanak. A IX. kerületi Középső-Ferencvárosban például a rehabilitációs folyamat elején, a Ferenc körút közvetlen közelében lévő újszerű lakások ára akár 10-15%-kal magasabb lehet, mint a pár utcával beljebb, a Dunától távolabbi jelenlegi átlagos újlakás-ár.

Másik tényező lehet, hogy míg a lakáspiaci boom idején, 2000 után a legjobb elhelyezkedésű telkek épültek be először, s a projektek mérete is kisebb volt, addig manapság akár száz lakás is épül egyszerre, egyre mélyebbre hatolva a volt ipari területekbe. A lakóknak itt még akár évekig építési területen kell élniük, szemben az újszerű lakásokat körülvevő már rendezett környékkel.

Kerületek, méretek

Az újszerű lakások iránti igény ott jelentős, ahol 2000 után nagyszámú új lakás épült. Ezek elsősorban a IX., XIII., XIV. kerületek, azonban a II., VIII., XI. és XVIII. kerületek felzárkózása is látványos. A 3-7 éve megépült kisebb lakások forgási sebességéből adódóan mostanra tömegessé vált azok csoportja, akik a család növekedése miatt nagyobb ingatlanba akarnak költözni, a megszokott minőségi standardok megtartásával.

Ebből kifolyólag manapság egyre népszerűbbek a másfél és kétszobás lakások mellett az 1+2 fél, illetve 2+fél szobás új építésű egységek. Ugyanez a folyamat viszont növeli az újszerű lakások kínálatát, ám az előbb említett előnyök miatt nem várható, hogy emiatt csökkenne az ilyen ingatlanok ára.