Emelkedő árak az ingatlanpiacon

A lakosság a következő félévre csökkenő ingatlanvásárlási kedvet jelzett: várhatóan a lakások és a lakóházak iránti kereslet esik vissza a leginkább, ami jórészt az államilag támogatott lakáshitelek kamatainak tavaly év végi emelkedésével magyarázható - írja az Ecostat ingatlanpiaci felmérése. A cég szerint az építési telkek iránti kereslet várhatóan mérséklődik, legalábbis átmenetileg, az üdülőingatlanok piacán a kereslet további csökkenése várható.

A hitelek után továbbra is nagy a kereslet

Az új lakások piaca a megváltozott kedvezményes kamatozású kölcsön összegének csökkenése ellenére is élénk, még mindig jó az esély arra, hogy viszonylag alacsony készpénz befizetése mellett színvonalas új lakáshoz jusson a lakosság. Ezt támasztja alá a közelmúltban napvilágot látott új lakások építéséhez nyújtott hitelek nagysága. Egy évvel ezelőtt az új lakás építésére, vásárlására folyósított hitelek összege 2003. január hónapban 16,1, februárban 30 milliárd forint volt, ebben az évben az új lakás építésére, vásárlására aláírt hitelszerződések összege január hónapban 22,1, február hónapban 41,7 milliárd forintot tett ki. A múlt évben 702,6 milliárd forint összegű lakás célú hitelre szerződtek a bankok ügyfeleikkel, ebből 95 százalék támogatott kamatozású hitel, a többi piaci kamatozású kölcsön volt.

A tavalyi rekordév volt

2003-ban 35 és félezer lakásra adták ki a használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságok, s több mint 59 ezer új lakás építése kezdődhetett el a kiadott új engedélyek alapján. A használatba vett lakások száma 13 százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké 22 százalékkal volt több, mint az előző évben. A lakásépítés ilyen nagyarányú növekedését az évközi adatok alapján nem lehetett érzékelni, a folyamatok gyorsulása az utolsó három hónapban - a lakáspolitikai változások hatására - következett be. Az év utolsó negyedében 39 százalékkal több új építési engedélyt és 28 százalékkal több használatbavételi engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Az új lakásépítési engedélyek száma 1986 óta, a befejezett lakásoké 1991 óta nem volt olyan magas, mint 2003-ban. A fellendülés elsősorban a városi lakásépítések emelkedéséből adódik, itt átlag feletti a növekedés mind az új engedélyek (32%), mind a használatba vett lakások (21%) számában.

Áremelésre számítanak

A következő hat hónapban az ingatlanpiac minden szereplője is az előre jelzett inflációnál magasabb, vagy azt elérő árnövekedést vár az ingatlanforgalomban. Az ingatlanárakat a kivitelezési költségek, elsősorban a folyamatosan emelkedő energiaárak emelik, emellett a munkaerő költségek várt növekedése is jelentős. Összességében legnagyobb mértékűre a telkek árának növekedését jelezték a piaci szereplők, amely várhatóan 12 százalékkal lesz magasabb a következő fél évben. Utána az építőanyag-árak emelkedése (10,6%), majd az építési-szerelési tevékenység árai (9,4%), a tervezési díjak (9%) és a munkaerő-költségek (8%) növekedése következik.

Az új, zöldövezeti lakások ára nő a leggyorsabban

A várakozások szerint a kész ingatlanok csoportjában legjobban az új lakóépületek eladási ára nő (10,4%), a további sorrend: új kereskedelmi építmények (9,9), logisztikai ingatlanok (9,5%), "A" kategóriás irodák (9%). A használt logisztikai ingatlanok árai az előrejelzések szerint 9 százalékkal emelkednek. Az irodák, használt lakóházak, ipari építmények árainak növekedése 6,8-8,1 százalékra tehető. Egyes ingatlanforgalmazó cégek véleménye szerint a telkek és a használt lakások árnövekedése átlagosan nem éri el az inflációs szintet.

A következő hat hónapban a lakossági ingatlan beruházások stagnálásra, néhány esetben növekedésre számítanak a szakemberek. Leginkább a fővárosban és az agglomerációban várnak nagyobb értéknövekedést, de nem elhanyagolható a megyeszékhelyeken történő beruházások értéknövekedése sem. A főváros nem zöldövezeti részén és a községekben értékcsökkenést várnak az ingatlanberuházók, az üdülőövezetekben és a vidéki városokban pedig várhatóan stagnál a lakossági ingatlan beruházások értéke.