Csúszik a lakáskoncepció

Sokadik nekirugaszkodásra sem sikerül a lakáskoncepciót a kormány elé vinni. A Belügyminisztériumban elkészült júniusban a legújabb előterjesztés, ám azt nem tűzték a kabinet mai ülésének napirendjére. A lapunk birtokába került tervezet továbbra is fontosnak tartja a bérlakásállomány növelését, főként, mert uniós összehasonlításban rendkívül alacsony e lakások aránya a hazai állományon belül.

A gyorsan elérhető, tűzoltásszerű eredményekhez olyan érdekeltségi rendszer kialakítását javasolja az előterjesztő, amelynek révén ösztönözni lehet a magántulajdonban lévő lakások bérbeadását. Az országban összesen 341 ezer lakás áll üresen, túlnyomó részük (208 ezer) a nagyvárosokban. A tervezet szerint mindenekelőtt olyan jogszabályi környezet kell, amely biztosítja, hogy a nem fizető bérlőt a lakásból gyorsan ki lehessen költöztetni. Ez ma nehézkesen oldható meg. A bérbeadás után fizetendő terheket is mérsékelnék az előterjesztők, akik szerint ha a forrásadó például 10 százalékra csökkenne a mostani 20-ról, növekedne az adófizetési hajlandóság, s az eddig feketén bérbe adók is megjelennének a legális piacon.

Új hitelkonstrukció

Az ösztönzőrendszer fontos eleme lenne, hogy a lakások bérbeadásából származó adóbevétel a helyi önkormányzatnál maradjon. Az elképzelés megvalósításához nyilvánvalóan az is szükséges, hogy annak szellemében változzék a jövő évi adórendszer. Ugyanakkor úgy tudjuk, ilyen irányú javaslatok egyelőre nincsenek a kormány jövő évre szóló adócsomagjában.

A viszonylag hosszabb időt igénylő - és a bérlakásállományt érzékelhetőbben megnövelő - program egyik változata szerint folytatódik az állami támogatású bérlakásprogram. Lényege, hogy az önkormányzatok központi források igénybevételével építhetnek, alakíthatnak ki új bérlakásokat. Ennek kiegészítésére javasolják az előterjesztők, hogy a helyhatóságok tulajdonában lévő bezárt óvodák, iskolák, laktanyák felújításához, korszerűsítéséhez nyújtson támogatást a kormány, ha ezeket az önkormányzat legalább húsz évig bérlakásként hasznosítja.

Megjelenik a koncepcióban a lakbér-támogatási rendszer is, de korántsem olyan hangsúlyosan, mint a korábbi anyagokban. Új elemként ismerteti az előterjesztés az MFB hitelkonstrukcióját, amely szintén a bérlakásállomány növelésére szolgál pluszforrásokkal. A lakásszerzéshez szükséges önerő arányának csökkentésére az anyag készítői azt javasolják, hogy létesüljön egy garanciaintézet, amely a bekerülési összeg 35 százalékára vállalna garanciát. Megemlítik azt is, hogy a hitelgaranciát ki kellene terjeszteni a közalkalmazottakra is. Ugyancsak felvetik az úgynevezett félszocpol támogatás igénybevevői körének szélesítését.