Barátságosabb lakáshitelek

2004.05.07. 08:28
A PSZÁF kevesebb kockázattal és nagyobb szabadsággal felvehető hitelek kidolgozását szorgalmazza. Az ingatlanjelzáloghoz kötött vételi jog komoly átalakításra szorul a felügyelet szerint.
Az ügyfelek számára kényelmesebb gyakorlatot szorgalmaz a PSZÁF a bankoknál olyan lakáskölcsönök esetén, amikor a pénzintézet a jelzálog-hitelezés részeként vételi jogot is kiköt. Az úgynevezett ingatlanjelzáloghoz rendelt opciós vételi jog alkalmazásával kapcsolatos kifogások mérséklését elsősorban az alaposabb, érthetőbb tájékoztatásban látja.

Haladék

Egyúttal javasol bizonyos szerződésbeli megfontolásokat, illetve kívánatosnak véli több, a hitelfelvevő pozícióját javító szempont mérlegelését. Így egyebek közt felhívja az intézmények figyelmét arra, hogy a szerződések tartalmazzák az ingatlan újraértékelésének lehetőségét is.

A felügyelet ugyancsak célszerűnek látná, hogy az érintettek - megfelelő feltételekkel - legalább kilencven nap haladékban részesüljenek, és ezalatt maguk értékesíthessék ingatlanjaikat. Indítványozza annak meggondolását is, hogy az ingatlan értékéhez képest kis összegű hitelnél célszerű-e egyáltalán a konstrukció alkalmazása. Javaslata szerint a hitelfelvevő jövedelmi viszonyainak vizsgálatától sem lehet eltekinteni.

Panaszok

Ismeretes: az elmúlt időszakban sok panasz volt amiatt, hogy bankok gyakorta vételi jogot is kikötnek a biztosítéki ingatlanra a piaci ár alatti értéken. A vételi jog gyakorlására pedig harmadik személyt jelölnek ki. Ekként, ha az adós nem fizet, könnyen az utcára kerülhet: a bank pereskedés nélkül megkaphatja követelését kijelöltje révén, az pedig piaci áron, tehát haszonnal értékesíti az ingatlant. Jogi szakértők és fogyasztóvédelmi szakemberek egyaránt megkérdőjelezték a konstrukció szabályosságát.

A PSZÁF ezért széles körű vizsgálatot végzett. Megállapította, hogy nem túlságosan gyakran és rendszerint az átlagosnál magasabb kockázatú ügyleteknél erősítik meg opciós vételi joggal az ingatlanfedezeteket. A konstrukció alkalmazásával kapcsolatos rendelkezések megsértését nem tapasztalta. A kikötött vételár tekintetében viszont már eltérő gyakorlattal találkozott, olykor nem kizárva a feltűnően nagy értékkülönbséget sem, de ennek meghatározása, szögezte le a felügyelet, a bíróság kompetenciája.

A PSZÁF megállapítása szerint kétségtelen az is: nem mindegyik intézmény nyújt módot az ingatlan újraértékelésére, így - különösen hosszabb futamidő esetén - a kikötött vételár jelentősen elszakadhat az opció realizálásának időpontjában fennálló piaci kondícióktól.

Fenntartások

Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület pénzügyi szakértője a Világgazdaságnak elmondta: fontosnak tartja a PSZÁF vizsgálatát, továbbá a javaslatok közül különösen azt, hogy az adós kapjon lehetőséget az ingatlan értékesítésére. Ugyanakkor vannak fenntartásai is az indítványokkal kapcsolatban. Úgy gondolja: azok kidolgozásába érdemes lett volna bevonni a fogyasztóvédelem illetékeseit.

Hidasi Gábor ügyvéd - aki sokat foglalkozott e kérdéssel - álláspontja nem változott a felügyelet fellépésére. Megítélése szerint a vételi jog kétségkívül kiköthető a hitelezés biztosítékaként úgy, ahogy a PSZÁF ajánlja. Gyakorlására azonban - úgy, ahogy azt a bankok teszik - más személy nem jelölhető ki. A bank ugyanis, hangsúlyozta az ügyvéd, a vételi jogot mint a követelés egyik biztosítékát eladja, amit viszont a Ptk. kifejezetten tilt.