Olcsóbban sem kell a lakás

2005.11.18. 09:21
Az áfacsökkentés hatására várhatóan csökkennek a lakásárak, ám ennek ellenére nem várható, hogy lényegesen nőne a lakáspiaci forgalom. A pénzintézetek szerint az sem segít sokat, hogy emelték a korhatárt a Fészekrakó-programban.
A bankok eltérően vélekednek arról, hogy a lakáshitelezésben milyen szerepe lehet a Fészekrakó-programnak a jövőben. A CIB Bank szerint mivel a Fészekrakóban az életkor csak az egyik korlát, s emellett fontos az ingatlan értéke és a hiteligénylők jövedelme is, ezért jelentős növekedés a korhatár idén novemberi bővítésétől még nem várható.

Ellenben az Erste Banknál úgy látják, hogy az életkorhatár növekedésének kedvező hatása lesz. Itt a lakáshitelezési stratégia része a Fészekrakó és az idei szerződések 20 százaléka származott ebből.

A Raiffeisen arról tájékoztatott, hogy 10 százalékkal nőtt az érdeklődők száma a korhatár megemelése óta. A változás óta eltelt rövid idő miatt azonban a konkrét folyósításokban ez egyelőre még nem mérhető. Szintén a november elseje óta eltelt rövid idővel magyarázzák a K&H-nál, hogy egyelőre nem érezhető náluk a fészekrakós változás hatása.

Csak az év elején lehet több vevő

Az áfaváltozást már lényegesen egységesebben ítélik meg a bankok. Az Erste szerint a csökkentés hatása érezhető lesz a piacon, de annak mértéke függ például az építőanyagok árváltozásától és a beruházók profitvárakozásaitól is. A banknál mindazonáltal úgy vélik, hogy az áfa 5 százalékpontos csökkentése összességében számottevő változást a hitelpiacon nem okoz.

A Raiffeisennél sem számítanak jelentős keresletnövekedésre, úgy gondolják, a jövő év első felében inkább az elhalasztott vásárlások miatt növekedhet meg a lakások iránti igény. A K&H szerint az év elején - átmenetileg - némileg nőhet a kereslet az áfacsökkentés okán elhalasztott vásárlások forgalomnövelő hatása következtében, de ez éves szinten nem lesz lényeges hatással a lakáspiacra.

Nőtt a hitelösszeg

Idén az átlagos hitelösszeg jellemzően nőtt a bankoknál, a CIB-nél 5 millió forint körül alakult, ez a bank szerint az ingatlanok áremelkedésére vezethető vissza. A Raiffeisennél ebben az évben 10-15 százalékkal emelkedett az átlagos kölcsönösszeg, a változás a bank szerint nem feltétlenül a lakásigények változásával magyarázható, hanem a vásárláshoz szükséges önerő mérséklődésével.

Az Erste Banknál az átlagos hitelnagyság most 7,2 millió forint, míg tavaly 5 millió forint körül volt. Az általános kereslet és az átlagos hitelnagyság kapcsolatáról elmondták, hogy a hitelt igénylők általában a maximális finanszírozást keresik - tehát a lehető legnagyobb hitelt akarják felvenni, ami az adott ingatlanra kérhető -, mindez pedig az átlagos hitelnagyság növekedésének irányába hat. A K&H Banknál az átlagos hitelösszeg nem változott.