Áremelés a kisebb támogatás miatt

Az elmúlt napokban bombaként robbant a hír, miszerint az új kormányprogram lényegében megszüntetné a létező lakástámogatási rendszert azzal, hogy megszűnne a forrásoldali jelzáloglevelek kamattámogatása és a hitelt törlesztők szja-kedvezménye. Az állítólag a gazdasági tárcától kiszivárgott híreket az eddigi parlament lakásügyi albizottságának elnöke, a szocialista Horváth Csaba ugyan finomította, de a támogatás eltörlése szerinte is elkerülhetetlen, csak ennek időpontját az eurócsatlakozáshoz igazítaná.

Az állam most 35 százalékot ad

A lakásvásárlásokhoz felvehető kamattámogatott hitel előnye, hogy a diszkont kincstárjegyek átlagos hozamának 60 százalékát elérő mértékében támogatja az állam a hitelfelvevőket, valamint maximálja a banki kamatfelárat. Az Államadósság Kezelő Központ által publikált májusi ráta 6,49 százalék, ennek 110 százalékos értékénél és a maximálus 4 százalékos kamatfelárral számolva azt kapjuk, hogy az állam a 11,13 százalékos kamatból megtérít 3,9 százalékot - vagyis a teljes hiteldíj 35 százalékát -, ezzel mérsékelve a kölcsönigénylő terheit.

Milyen hatásai lehetnek a kamattámogatás megszüntetésének? A piaci szereplők úgy nyilatkoztak, hogy mivel a használt lakást vásárlók többsége úgyis devizaalapú hitelt vesz fel, az új lakást vásárlóknak pedig jelen helyzetben nem nyújt költségtakarékossági alternatívát a kamattámogatott hitel, így nincs gond a piacon.

Járosi Tamás, az Ingatlanszakmai.info szakértője azonban ettől jócskán eltérő véleményen van. Szerinte az új lakást vásárlók hitelfelvételük előtt valóban megbizonyosodhatnak arról, hogy nincs számottevő különbség a deviza és a forint alapú támogatott hitel költségei között. Probléma csak akkor adódik, ha a forint gyengülése miatt megváltozik majd a törlesztőrészletük - figyelmeztet Járosi.

Az euro bevezetéséig (legyünk optimisták) minimum 4 év van még hátra, ez alatt az időszak alatt egy 5 százalékos gyengülés elképzelhető. Ez azt jelenti, hogy a visszafizetendő tőke is - a forintban kapott fizetésünkhöz képest - 5 százalékkal növekszik, azaz ennyivel többet kell törlesztenünk - írja Járosi.

Drágulnak az új lakások

A lakásvásárlók hitelei mellett az új építésű lakásokprojektek is szinte minden esetben olyan projekthitel segítségével jönnek létre, amely szintén élvezi a kamattámogatás előnyeit. A projekthitelek kiváltása kereskedelmi kamatú hitelekké - Járosi számításai szerint - olyan költségnövekedést jelentene a fejlesztők számára, amely a bruttó lakásárak 2,2-2,7 százalékos növekedését eredményezné. A költségnövekedést a piac jelen helyzetben (tekintve az elmúlt évek folyamatos állami beavatkozását) nem tudja "lenyelni", azaz a szokásos építőipari áremelések mellett ez a költség is a piaci árak növekedését jelentheti.

Emellett a tapasztalatok alapján a hitelfelvevők többsége nem jár el körültekintően és nem is ismeri a banki termékeket. Minden nagyobb állami közbeavatkozás, amely a vevők számára rosszabb feltételeket teremt (például a telekáfa bevezetése), olyan közhangulatot teremthet, amely a vásárlókat hosszú időre eltántoríthatja vásárlási szándékuktól. A közhangulat, a vásárlóknak a piacba és saját jövőjükbe vetett bizalma még akkor is komoly mozgatórugója a piaci folyamatoknak, amikor ezt a valós tények, számok nem indokolnák.

A szakértő szerint abban lehet reménykedni, hogy a javaslat valóban abban a formában kerül elfogadásra, mint ahogyan a lakásbizottság elnöke nyilatkozta, azaz a rendszer "leépítése" az euró bevezetésével együtt történik. Ettől az időpontól kezdődően ugyanis valóban nincs árfolyamkockázat, tehát nyugodtabban alhatnak az euróban eladósodottak - fogalmazott Járosi.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!