Hedvig
7 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Csapda az életbiztosításos lakáshitelben

2006.09.04. 06:49
Veszélybe kerülhet az, aki életbiztosítást köt, hogy az úgy megtakarított pénzéből fedezze a lakáscélú kölcsönt. Ha ugyanis rosszul gazdálkodik ő vagy a pénzét forgató biztosító, akkor a futamidő végén a saját tartalékaihoz kell nyúlnia, mert a biztosításban megspórolt pénze nem lesz elég a hiteltörlesztésre.

Az életbiztosítással kombinált lakáshitelek csapdát rejtenek magukban - hívja fel a figyelmet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a legújabb hírlevelében hasonló brit lakáshitelezési konstrukciók alapján. Előfordulhat, hogy a futamidő végén a biztosításban nem képződik annyi megtakarítás, amennyi a hitel tőkerészének a törlesztéséhez szükséges lenne.

A minél jobb eladhatóság érdekében a bankok és biztosítók, valamint az értékesítő partnerek az életbiztosítással kombinált lakáshiteleknek többnyire csak a kedvező vonásait ismertetik - áll a PSZÁF tájékoztatójában. A problémák főleg a futamidő vége felé jelentkeznek majd, ahogy ez történt Nagy-Britanniában is - int óvatosságra a felügyelet.

Az ilyen konstrukció lényege, hogy az ügyfél köt egy életbiztosítást, és vagy ezt követően rövid idő múlva, de lehet, hogy csak 2-3 év elteltével, egy banktól kölcsönt vehet fel. A bank részére csak a kamatot és az esetleges költségeket fizeti rendszeresen az ügyfél, mivel a hitel tőke-részét a biztosító utalja át a banknak.

A tőke-törlesztés összege az életbiztosításban keletkezik. Konstrukciótól függően a havi befizetés 80-90 százaléka kerül e célra elkülönítésre, amit a biztosító befektet, és vagy a futamidő végén egy összegben, vagy mondjuk ötévente utal át a banknak.

Miután a biztosítást kötők maguk is dönthetnek arról, hogy a biztosító mibe fektesse az életbiztosításban képződő megtakarításukat, rossz választás esetén előállhat az a helyzet, hogy a törlesztés esedékességekor nem áll rendelkezésre akkora összeg, amennyire szükség lenne. Ha a biztosító maga dönti el, hogy mibe fekteti az ügyfelek pénzét, rossz piaci körülmények között akkor is hasonló helyzet állhat elő.

Nagy-Britanniában a mostanában lejáró - még a 90-es évek elején kötött - 8 millió darab életbiztosítással kombinált lakáshitelt kötőkből 2,7 millióan szenvedtek el átlagosan 7200 font (mintegy 3 millió forint) veszteséget. Ennyit kellett még utólag megfizetniük, hogy lezárják a szerződést (a többieknél kivették a hitelszerződés mögül a biztosítást).

Az ottani felügyelet több intézményt is megbírságolt, a nem megfelelő tájékoztatás miatt, sőt kártalanítaniuk kellett az ügyfeleiket is. A múlt évben minden 10 - pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos - panaszból 6 az ilyen konstrukciók ellen irányult, és amíg az 1980-as években a jelzáloghitelek döntő hányada ebben a konstrukcióban került eladásra, addig mára marginális a jelentőségük a piacon.