Magasabbak a kamatok, mégis több hitelt veszünk fel

2006.09.28. 11:20
Nőtt a folyószámlahitelek, a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek átlagos kamatlába augusztusban. Ennek ellenére nőtt a hitelfelvételi kedv is. Egyre szívesebben adósodik el a lakosság.

A háztartási szektor folyószámlahiteleinek átlagkamatlába augusztusban hat százalékponttal 20,03 százalékra nőtt. A lakáshitelek piaci szintű átlagos kamatlába 8 százalékponttal 9,54 százalékra, átlagos hitelköltség-mutatója pedig 11 százalékponttal 12,20 százalékra változott - derül ki a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett tanulmányból.

A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 152 bázisponttal 18,81 százalékra, átlagos hitelköltség-mutatója 152 bázisponttal 27,06 százalékra emelkedett amiatt, hogy arányeltolódás történt a magasabb kamatozású konstrukciók felé. Az egyéb hitelek átlagkamatlába kamatlábváltozás miatt 191 bázisponttal 9,24 százalékra csökkent. Augusztusban a megkötött fogyasztási hitelszerződések összértéke 25,9 milliárd forint volt, ez 5,6 milliárd forinttal magasabb az előző havi értéknél.

Fogyasztás

A folyószámlahiteleken kívüli hitelek új szerződésein belül a fogyasztási hitelek aránya júliusról augusztusra 50,9 százalékról 39,7 százalékra csökkent. Az augusztusban kötött lakáscélú hitelszerződések értéke 4 milliárd forinttal 17,7 milliárd forintra emelkedett. A lakáscélú hitelek aránya 34,4 százalékról 27,1 százalékra csökkent. Az egyéb hiteleknél az új szerződések értéke 21,6 milliárd forint volt, ez az összes folyószámlahitelen kívüli hitel 33,1 százalékát tette ki. Az új szerződések értéke 15,7 milliárd forinttal, aránya 18,5 százalékponttal emelkedett júliusról augusztusra.

A lakáscélú forinthiteleknél a változó kamatozású vagy legfeljebb 1 éves kamatperiódusú hitelek átlagos kamatlába augusztusban 22 bázisponttal 9,03 százalékra emelkedett. Az éven túli, legfeljebb 5 éves kamatfixálású hitelek átlagos kamatlába 8 bázisponttal 9,10 százalékra módosult az 5 éven túli, legfeljebb 10 éves kamatfixálású lakáscélú hiteleké 36 bázisponttal 14,26 százalékra csökkent.

Szabad felhasználás

A szabad felhasználású jelzáloghitelek és a személyi hitelek új szerződéseinek értéke a forinthiteleknél 0,1 milliárd forinttal 6,8 milliárd forintra csökkent, az euró alapúaknál 0,1 milliárd forinttal 0,8 milliárd forintra emelkedett, a svájci frank alapú hiteleké pedig 3 milliárd forinttal 39,6 milliárd forintra emelkedett. A változó kamatozású vagy legfeljebb 1 éves kamatfixálású svájci frank alapú lakáscélú hitelek átlagos éves kamatlába 6 bázisponttal 3,17 százalékra, átlagos hitelköltség mutatója pedig 7 bázisponttal 5,56 százalékra emelkedett.

A változó kamatozású vagy legfeljebb 1 éves kamatperiódusú lakáscélú hitelek új szerződéseinek értéke 1,2 milliárd forinttal 6,4 milliárd forintra, az euróhiteleké 0,6 milliárd forinttal 1 milliárd forintra, a svájci frankban denominált hiteleké pedig 7,2 milliárd forinttal 52,7 milliárd forintra emelkedett.