Judit
2 °C
7 °C

Az utolsókat rúgja a lakáspiaci konjunktúra

2008.04.29. 10:19
Még emelkedik az átadott lakások száma, de a kiadott új építési engedélyek számának alakulásából már tisztán látszik, hogy lefelé tart a lakáspiaci konjunktúra. Ezzel együtt a statisztikákból egyáltalán nem az a kép bontakozik ki, mint ami a köztudatban él, érdemes tehát kicsit a számokat alaposabban böngészni.

2008 első három hónapjában 5751 befejezett lakás kapott használatbavételi engedélyt és 8956 új lakásra adtak ki építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 5 százalékkal volt több, az új lakásépítési engedélyeké 14 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.

Kicsit messzebbről indítva a megfigyelést a következő hosszabb távú tendenciák tapasztalhatók.

1. A jelzáloghitelek megjelenésével, illetve a - politikai osztogatás jelleget öltő - kondícióenyhítések 2003 elejéig folyamatosan erősödő konjunktúrát eredményeztek.

2. Ezután kis megtorpanás következett, de az engedélyek számának emelkedése - ha lassabb tempóban is - egészen 2004 végéig tartott, elérve a gazdasági átmenet utáni csúcsot. Ekkor már a devizahitelek jelentették a fő forrást.

3. A következő években csökkent a lakásépítési kedv, ám ami meglepő: 2006-ban ismét magára talált a piac. Sőt, a megszorításokkal sújtott 2007-es évben átadott 36 ezer lakás a harmadik legtöbb a sorban.

4. A fellángolás azonban rövid idejűnek mutatkozik. Az elmúlt 2-3 negyedévben az építési engedélyek száma újra csökken, és bár a természetes csúszás miatt ez még nem látszik az átadott lakások számában, de biztosak lehetünk benne, hogy az idén a második, harmadik negyedévben éves alapon már csökkenést mutat majd ez a mutató is. Összességében 2008-ban várhatóan a tavalyihoz hasonló mennyiségben épülhetnek új lakások, vélhetően kicsit inkább elmarad majd ettől a szinttől.

A konjunktúra lanyhulására több másik tényező is utal. Egyrészt a legnagyobb piacnak számító Budapest gyengélkedése: itt az első negyedévben több mint 30 százalékkal esett vissza az építési engedélyek száma. Másrészt az is biztos jel, hogy az előző évek tendenciájától eltérően a növekedés nem a vállalkozói lakásépítésből, hanem a természetes személyek beruházásaként, saját használatra szánt új családi házak építéséből eredt.

Ezzel összefüggésben nemcsak az új lakások száma emelkedett, hanem az alapterületük is, 14 százalékkal (84-ről 91 négyzetméterre). Házilagos kivitelezésű, illetve nem továbbértékesítési céllal épített lakások arányának csökkenése azt mutatja, hogy az építőipari vállalakozások aktivitása csökkenőben van.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?