Lámfalussy: A hitelminõsítõk is felelõsek a válságért

Lámfalussy Sándor, az "euró atyja", az Európai Monetáris Intézet egykori elsõ embere szerint megdöbbentõ, hogy most derült ki, a nemzetközi rangú hitelminõsítõk felelõssége mennyire nagy a jelenlegi nemzetközi pénzpiaci válságban, amely az amerikai jelzálogpiacról indult ki. A neves nemzetközi hírû, magyar származású közgazdász professzor ezt azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyen a budapesti könyvfesztivál keretében bemutatták a sajtónak a "Pénzügyi válságok a fejlõdõ országokban" címû könyvét.

Lámfalussy Sándor elmondta: a hitelminõsítõk még segítséget is adtak ahhoz, hogy a felvett jelzáloghitelekre alapozva a pénzpiaci szereplõk értékpapírokat állítsanak össze, ezt a súlyos kérdést még nem vetették fel. Hangoztatta: természetesen az alapvetõ felelõsség azoké, akik megvették ezeket az értékpapírokat, eszközöket. A rangos nemzetközi közgazdász szerint a kockázatkezelés fontosságára is fényt derített a válság, különösen arra, milyen fontos az intézményen belüli megfelelõ kockázatkezelés. Azok a nagy hitelintézetek, bankok, amelyek jól kezelték a kockázatokat, elkerülték a válságot, de voltak olyanok is, amelyek hihetetlenül nagy rizikót vállaltak be.

Simor: addig pofoz a világ

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a könyvbemutatón elmondta: a könyvben bemutatott válságokat 1982-tõl sorra véve két dolgot lehet megállapítani: Magyarországon vagy nem volt még elég nagy válság, vagy "addig pofoz a világ, amíg meg nem tanuljuk a leckét". Ez makrogazdasági szempontból azt jelenti, hogy a gazdaságpolitikában ne kövessenek el a döntéshozók "stupid hibákat". Magyarországon többször is az volt a jellemzõ, hogy jókora államadósságot felhalmozott a mindenkori kormányzat, ezt rövid futamidejû állampapírokkal finanszírozta.

Simor András arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani, az USA jelzálogpiacáról kiindult pénzügyi válság egyik nagy ellentmondása az, hogy miközben a válság globális méretekben jelentkezik, addig az ezeket gátló, befolyásoló intézkedéseket nemzeti keretekben nemzeti felügyeletek hozzák meg. Nehéz megmondani, hogy ez a nemzeti jellegû felügyeleti rendszer mennyire gyorsan, hatékonyan tud reagálni, ha esetleg egy globális méretekben mûködõ bank kerül vagy kerülhet a szakadék szélére.

Egy érdekes véleményének is hangot adott a jegybank-elnök, miszerint nem tudni egyelõre, hogy az Amerikai Központi Bank szerepét betöltõ fed utóbbi intézkedései, kamatlépései nem egy újabb válságot generálnak-e a jövõben. Annyi bizonyos, hogy az a korábbi közgazdasági tézis, miszerint fegyelmezett monetáris politika és alacsony infláció mellett elkerülhetõk lesznek a pénzügyi válságok, a mostani krízis kapcsán megkérdõjelezõdik.

Már most tankönyv

Bod Péter Ákos volt jegybank-elnök, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora elmondta: a már a könyvesboltokban lévõ Lámfalussy-könyv a " budapesti Közgázon" tankönyv lett a kiadása óta. A könyv fõ kérdése - elemezte a volt jegybank-elnök -, hogy mennyire sebezhetõ a világ pénzügyi rendszere és az mennyiben korrigálható. Magyar szempontból természetesen az a kérdés vetõdik fel, hogy az ország mennyire van kitéve a pénzügyi válságoknak, a mostani krízisnek, illetve hogyan lehet az ellen védekezni.

Csak fegyelmezett gazdaságpolitikával lehet elkerülni a krízist

Bod Péter Ákos szerint, bár Magyarország nem fejlõdõ állam, hanem az úgynevezett feltörekvõ piacok államai közé tartozik, ki van téve a világméretû pénzügyi kríziseknek. Ezt csak úgy lehet valamelyest elkerülni, ha fegyelmezett költségvetési, illetve ezzel összhangban lévõ gazdaságpolitikát folytat az ország és ehhez szintén fegyelmezett monetáris politika társul. Napjainkban Magyarországon vita folyik arról - elemezte a professzor -, hogy kellenek-e a költségvetést befolyásoló fegyelmezõ szabályok, vagy elég, ha rábízza az ország lakossága a diszkrecionális döntéseket meghozókra az ezzel kapcsolatos felelõsséget. Úgy tûnik, hogy napjainkban az értelmes fegyelmezõ szabályok mellé teszi le mind a gazdaságpolitika, mind a hazai közgazdasági kör a voksot - emelte ki.

Bod Péter Ákos ezzel együtt emlékeztetett rá: az ország gazdaságpolitikájára korábban fegyelmezõ erõként hatott a nemzetközi valuta alap, napjainkban pedig az Európai Unió vezetõ testületei töltik be ezt a szerepet, az igazi fegyelmezõ erõt azonban mostanában a nemzetközi pénzpiac szereplõi jelentik Magyarország számára.