Lakáshitelek - több deviza, kevesebb állam

Tavaly az egy évvel korábbinál valamivel kevesebb, 121 ezer lakáshitelt engedélyeztek. A folyósított kölcsönök összege 538 milliárd forint volt, ami kismértékű növekedést takar - derül ki a KSH által közzétett adatokból. Az állami támogatású lakáshitelek aránya az összegben 36 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 61,5 százalékkal, illetve a csúcsévnek tekinthető 2003-as 85 százalékkal.

Fejenként 4,5 millió

Az elmúlt év második felében közel 66 ezer lakáshitelt engedélyeztek 296 milliárd forint értékben, vagyis az egy évvel korábbihoz képest a hitelek számában 10, összegében 22 százalékos növekedés következett be. Az időszakban az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének már csak 35 százaléka volt államilag támogatott, 59 százaléka viszont deviza alapú. Egy-egy ügyfél részére átlagosan 4,5 millió forint összegű lakáshitelt engedélyeztek, az előző év azonos időszakához viszonyítva jelentős emelkedés nem figyelhető meg.

Változás történt ugyanakkor a folyósított lakáshitelek szerkezetében. Míg 2004-ben az építésre és új lakás vásárlására folyósított hitelek aránya 51 százalék volt, addig 2005-ben ez az arány közel 34 százalékra csökkent. Az előző év azonos időszakában az összeget tekintve a használt lakások vásárlása volt a leggyakoribb hitelcél, s e téren további növekedés történt.

Míg 2004 második félévében a folyósított hitelösszeg 30 százalékát használt lakások vásárlására költötték, addig a múlt félévben közel 51 százalékát. A használt lakás vásárlása a hitelcélok számában elérte, összegében pedig meghaladta az építést és az új lakás vásárlások együttesét.

Új lakás átlag 18 évre

A lakáscélú hitelek futamideje átlagosan megközelíti a 14 évet, a hitelcélok közül a lakásépítés és az új lakás vásárlás esetén eléri a 18 évet. Az elmúlt év végén a lakáshitelek állománya 2242 milliárd forint volt, amely a GDP 10 százalékának felel meg - jelentette a KSH.

Az egy év alatt 16 százalékkal bővülő hitelállomány 21 százalékát deviza alapú lakáshitelek tették ki, ez utóbbi szegmens 69 százalékkal nőtt. Az összes hitelállomány 49 százaléka a bankoknál, 45 százaléka a jelzáloghitelintézeteknél, 6 százaléka a takarékszövetkezeteknél koncentrálódott. Az állomány 95 százaléka a hitelek minősítése szempontjából problémamentes volt, 3 százalékuk külön figyelendő, az átlag alatti, kétes vagy rossz minősítésű hitelek pedig 1,3 százalékot tettek ki.