Előd
8 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Vonzóbb lehet a kkv-k számára az ingatlanlízing a bankhitelnél

2008.03.04. 10:57
Bérlet vagy vásárlás? Alighanem több hazai kis- és középvállalkozásban is megfogalmazódott már hasonló dilemma, hiszen a bérleti díjat többen ablakon kidobott pénznek tekintik, míg vásárlás esetén azonnal a vállalkozás saját tulajdonát képezheti az ingatlan, még ha hitellel terhelten is.

Ha a vétel mellett voksol a társaság, akkor mindjárt újabb válaszút elé kerülhet: a finanszírozás bankhitelből vagy lízingből történjen? Ez utóbbi lehetőség egyelőre csak a pénzügyekben legjáratosabb kis- és középvállalkozások körében terjedt el, hiszen amint a számok mutatják, az ingatlanlízing aránya nagyon alacsonynak tekinthető a hazai kkv körben - mondja Kiss Zoltán, a Hypo Alpe-Adria Leasing Zrt elnök-vezérigazgatója.

Ha az ingatlanfinanszírozás kerül szóba, akkor a hazai kkv-k számára alighanem a jelzáloghitel konstrukció ugrik be elsőként, jóllehet a lízingelhető ingatlanok palettáján az iroda, a raktárcsarnok, avagy az ipari ingatlan éppúgy helyet kaphat. Felvetődik a kérdés: mikor lehet kedvezőbb a lízing, mint a hitel?

Alacsony önerő, hosszú futamidő - a banki ingatlanfedezetes hitelek feltételeihez képest alighanem ez az egyik legfontosabb érv a lízing mellett, amely a jellemzően forráshiányos ügyfélkör részére jelent számottevő költségteher csökkenést és magasabb forrásbevonási alternatívát. Lízing esetében már 10-30 százalékos önerővel hozzá tud jutni a kiszemelt ingatlanhoz az ügyfél, ami komoly előnyt jelent a jelzáloghitelhez képest; ráadásul a hazai piacon olyan konstrukcióra is akad példa, ahol a jól gazdálkodó cég esetében a finanszírozás akár 100 százalékos is lehet, azaz nem kérnek önerőt. Ami pedig a futamidőt illeti, 15-25 éves időtáv is elérhető a vállalkozások számára.

Az eddigi tapasztalatok szerint mindenesetre az igényelt finanszírozási összeg igen tág határok között mozog a kkv-szektorban, hiszen 30 millió forintos ipari épületre éppúgy van példa, mint 300 milliósra.

Melyik a drágább?

A kamatokat illetően a hitel avagy a lízing oldalára billen-e a mérleg nyelve? Hagyományosan a lízinget valamivel drágább konstrukciónak tartja a piac, pedig ma már teljesen versenyképes a hitellel. Az eszköz oldali megközelítés lehetővé teszi, hogy amennyiben megfelelő minőségű a biztosítéki háttér és az üzleti terv is értékelhető, akkor kimondottan rugalmas feltételekkel és gyorsan létrejöhet finanszírozás.

Kiss Zoltán azt is kiemeli, hogy a kamatok és egyéb díjak mellett a hitelfinanszírozásnál gyakran olyan rejtett költségek is megjelennek, mint a kötelező számlavezetés egy adott banknál. Ilyen rejtett tételek a lízingnél nincsenek. Emellett az alacsonyabb önerőelvárás és a hosszabb futamidő lehetősége további előnye ennek a konstrukciónak.

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a kamat mértéke érdemben függ a cég adósminősítésétől is, hiszen egy jó bonitással rendelkező vállalkozás esetében a lízingfinanszírozás feltételei is jobbak, bár azzal, hogy az ingatlan a futamidő végéig a finanszírozó tulajdonában marad, eleve alacsonyabb a kockázat a lízing esetén.