Néhány részlet még nem tisztázott, de az biztos, hogy komolyabb megtakarított pénz nélkül a lízing segítségével is csak újonnan épített lakásba költözhetnek az ügyfelek (a CIB használt lakásokkal nem is foglalkozik majd). Ráadásul a kockázatok mérséklése miatt a társaságok csak úgy vállalják a 100 százalékos finanszírozást, ha erről meg tudnak állapodni a beruházóval.
A lízinget valamiféle csodafegyvernek tartókat azonban nem csak ez rángathatja le a földre. A magas finanszírozási hányadhoz ugyanis mindenütt komoly adósminősítés - jellemzően jövedelemvizsgálat - tartozik, és a cégek kockázati szempontból (a várható áralakulást figyelembe véve) az ingatlanokat is alaposan mérlegelik. A lízing a lakáshitelnél becslések szerint 1,5-2 százalékkal drágább, de az elvárt önerő tulajdonképpen minden esetben (használt vagy nem kurrens ingatlannál is) alacsonyabb, mint a bankhitelnél. A lízing mellett szólhat még a rugalmasság is.