Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Teljes átalakulás előtt áll a hazai lízingpiac

2006.11.15. 10:32
A személygépjármű-értékesítés visszaszorulásával átalakul a lízingszakma. Az eddig döntően lakossági finanszírozásra szakosodott társaságok egyre inkább a vállalkozások felé fordulnak. A gép- és termelőeszköz-, valamint ingatlanlízing-terület piaci részaránya immár eléri a közvetített eszközök értékének harmadát. A változás trendje annak ellenére folyamatos, hogy a bankok ma még az ügyfélnek drága, fedezetalapú finanszírozást helyezik előtérbe a kkv-k számára hasznosabb eszközalapú finanszírozással szemben - olvasható a Hypo Alpe-Adria Leasing Cégcsoport elemzésében.

Bár a magyar lízingtársaságok kihelyezési volumene a hazai GDP arányában hasonló mértékű, mint amivel a nyugat-európai piacok büszkélkedhetnek, a szakmán belüli hangsúlyok jelentősen eltérnek a fejlettebb lízingkultúrával rendelkező országokétól. Míg 2005-ben Magyarországon a teljes lízingpiac forgalmának 69 százalékát a személygépkocsi-finanszírozás tette ki, addig a korábbi EU-tagállamokban ez a szegmens mindössze 25 százalékos részarányt mutat.

A szakemberek szerint a tendencia egyre gyorsabban változik, amit az autópiac visszaesése kényszerít ki: a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének adatai szerint szeptember végéig a tavalyinál 2,3 százalékkal kevesebb - valamivel több mint 141 ezer - új személygépkocsi talált gazdára Magyarországon. A lízingcégek a harmadik negyedévben az április-júniusi három hónaphoz képest 8 ezerrel kevesebb, 62 ezer autó finanszírozásához nyújthattak segítséget. A személygépjármű-üzletág piaci részesedése a 2006. júniusi 65 százalékhoz képest 58 százalékra csökkent a lízingszakmán belül. A piac szűkülése egyre kockázatosabb finanszírozási konstrukciókat követel a szereplőktől, miközben a megtérülési mutatók folyamatosan romlanak. Az értékesítési volumen csökkenésével párhuzamosan egyre több lízingcégnél jöhet el az a pont, ahol a tulajdonosok már nem fogadják el, hogy a verseny révén kialakult alacsony kamatszint mellett irreálisan magas jutalékköltségek mellett tartsák meg pozíciójukat a lízingpiacon.

Gépek és luxuscikkek

Kiss Zoltán, a Hypo Alpe-Adria Leasing Cégcsoport vezérigazgatója szerint az elmúlt másfél-két év magyar lízingpiaci trendjei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a személygépkocsi-finanszírozás túlsúlyának fokozatos visszaszorulásával párhuzamosan mindinkább előtérbe kerül a termelőgép-, az ingatlan és a luxuscikk-finanszírozás.

A finanszírozók útkeresése érhető utol azokban a mutatókban, amelyek szerint az elmúlt időszakban mind nagyobb a piaci mozgás a termelőgépek, az ingatlanok és az egyedi, speciális eszközök - mint például hajó, repülő - üzletágaiban a hazai lízingszakmán belül. A Magyar Lízingszövetség adatai szerint a gép- és berendezéslízing egy év alatt 20 százalékkal bővült, a 2005. szeptemberi 92 milliárd forint után idén 110 milliárd forintot meghaladó eszköz beszerzésére nyílt lehetőség a lízingcégek segítségével. Ezzel a teljes eszközállományon belül immár 14 százalékos részt mondhat magáénak ez az üzletág. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a 15 százalékkal növekvő teherautó-lízing, valamint a hihetetlen mértékben fejlődő ingatlanlízing együttesen mintegy 210 milliárd forintos eszközállománnyal bír, elmondható, hogy a vállalati ügyfelekhez kapcsolódó eszközlízing súlya immár a lízingszakma teljes, 900 milliárd forintot meghaladó üzleti volumenének harmadát teszi ki. (Az ingatlanlízing 80 milliárdos eszközállományához a részben magáncélú lakáslízing hozzájárulása nem éri el a 10 milliárd forintot.)

Értékesítési ellentét

A magyarországi gép- és eszközlízing furcsa helyzetét mindennél jobban jellemzi, hogy miközben általános a vélemény, hogy a többletfedezetet nem kívánó, tisztán eszközalapú finanszírozás óriási lehetőséget jelent a tőkeszegény kis- és középvállalkozások finanszírozásában, a hazai gyakorlatban a mai napig nem alakult ki a kockázati súlyozású értékesítés. A hazai kereskedelmi bankok - noha többségük portfóliójában ott található a lízingtársaság is - továbbra is a lízinghez képest magasabb kockázatú beruházási hiteleket kínálják a kis- és középvállalkozások részére. A banki értékesítési versenyben a lízing diszpreferált: a pénzintézeti üzletkötők az esetek döntő többségében arra vannak ösztönözve, hogy ügyfeleiknek a banki termékkínálatból ajánljanak finanszírozási megoldást, míg a lízing mint alternatíva gépjármű- és teherautó-beszerzéskor kerülhet előtérbe, hiszen bármely gép és berendezés, vagy akár ingatlan-lízingfinanszírozás is helyettesíthető beruházási hitellel.

Számos meghatározó pozícióval rendelkező bankcsoport lízingcége szinte jelentéktelen teljesítményt nyújt gép és berendezés oldalon, holott csoportszinten a lízing biztosítéki előnye megkérdőjelezhetetlen. Szükség esetén az eszköz értékesítését gyorsabban és hatékonyabban tudják megoldani, hiszen az eszköz a lízingcég tulajdonában van, és kialakított másodpiaci kapcsolatrendszereken keresztül gyorsan, megfelelő áron értékesíteni lehet. A fentiek miatt a lízingcégek jelentős hangsúlyt fektetnek az eszközök kereskedőivel kialakítandó partneri viszonyra. Teszik ezt nemcsak az új ügyletek megszerzésének reményében, hanem fennálló finanszírozásaik biztosításáért is.

A piac ugyanakkor kétségtelenül mozog, amit mindennél jobban bizonyít, hogy egyre több "nem banki" szereplő hasít ki magának értékelhető részt a teljes gép- és berendezéspiacból. A fenti, bankcsoporton belüli ellenérdekeltség ugyanis ezeket a cégeket nem terheli. Amíg pedig a komoly értékesítési hálózattal rendelkező nagy bankok nem ismerik fel ezt a helyzetet, kitűnő lehetőséget adnak a kisebb cégek komoly lízingpiaci térnyeréséhez.

Előtérben a globális előnyök

A fentiek jegyében talán nem véletlen, hogy a gép- és eszközlízingpiacot mindeddig nem a nagy banki lízingcégek uralják. Míg az újautó-finanszírozás területén az első öt lízingcég között egyedül a Lombard Lízing szerepel nem univerzális banki leánycégként, addig az eszközlízingrangsorban csak a CIB és a Budapest Bank képviseli a nagybanki réteget, míg a piac legnagyobb szeletét kizárólag erre az üzletágra specializált lízingcégek uralják. Ezen cégek jelentős része is banki kézben van, ám számos esetben tevékenységük független a Magyarországon lévő banki leánycégtől. Az érintett lízingcégek kellő alapossággal közelítették meg a területet, és a nagyfokú specializáció is jellemzi őket. Erre azért van szükség, mert az eszközalapú finanszírozás kockázatainak csökkentéséhez elengedhetetlen az eszköz másodlagos piacának a biztosítása is. Épp ezért gyakori, hogy egy-egy üzletágban jelentős piaci súllyal bíró lízingcég - akárcsak a gépjármű kereskedők esetében - ma már a kereskedő-értékesítő céget is finanszírozza, ám cserébe joggal várhatja el, hogy a finanszírozási szerződés felmondása után visszavett gépeket az adott értékesítési hálózat segítségével gyorsan tovább lehessen adni.

Bizonyos iparágakban és termékek esetében a szerény hazai felvevőpiac megköveteli, hogy a területen jelen lévő társaságok az eddiginél jobban használják ki az uniós csatlakozás nyújtotta lehetőségeket, és a magyarnál lényegesen nagyobb EU-piacra irányítsák azoknak az eszközöknek a másodlagos forgalmát, amelyek itthon egyediségük miatt nem - vagy csak nagy nehézségek árán - tudnának új vevőt találni. Ebben nagy segítséget jelent, hogy a gép- és eszközlízing területén mozgó "specialisták" jelentős része saját hazájában is általában ugyanazon iparágakban bír jelentős finanszírozói pozíciókkal, mint itthon.