További Magyar cikkek
Amikor kollegáim megmutatták az osztrák szabályozást, meggyőzödtem a lex Mol helyességéről – mondta az Index információi szerint egy szocialista frakcióülésen Veres János pénzügyminiszter, miután nem először többen is kritizálták a kormány által előterjesztett javaslatot.
Bár időközben a kabinet is befogadott módosító indítványokat, amelyeket a parlament már meg is szavazott, a ma zárószavazásra kerülő tervezet leglényegesebb, a gazdasági társaságokról szóló törvényt érintő pontjai nem változtak.
Délelőtt nyolc szocialista képviselő kért és kapott felmentést a lex Mol megszavazása alól, mondta az Indexnek Szanyi Tibor. A képviselő már korábban a javaslat visszavonását sürgetett, miután álláspontja szerint az "ágyékon szúrja a magyar gazdaságot". A képviselő megerősítette, Veres János az osztrák szabályozásra hivatkozva is érvelt a frakció előtt a törvényjavaslat mellett. Elmondta ugyanakkor: olyan összefoglaló anyagot juttatott el a miniszterhez, amelyből kiderül, az osztrák és további hét, különböző jogrendszerű uniós tagállam szabályozása azt mutatja, hogy a lex Mol által meghonosítani tervezett jogosítványok lényegében ismeretlenek az unióban.
A nemzetközi összehasonlítás azt mutatja: Ausztriában, Angliában, Csehországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Szlovákiában sem engedélyezik a hatályos jogszabályok az ilyen jogosítványokat. Vagyis az előírások nagyjából a mai magyar szabályozásnak felelnek meg, amelybe a lex Mol jelentős eltérést hoz. Egyik országban sem engedélyezett, hogy egy nyilvános társaság tíz százalék felett birtokolja saját részvényeit, sőt Spanyolországban ötszázalékos a korlát. A ma hatályos 10 százalékos magyar limitet ugyanakkor a lex Mol eltörli, és nem is tartalmaz új korlátot.
Az úgynevezett áttörési szabály, amelynek értelmében (a még hatályos magyar szabályok szerint) ha társaságban 75 százalékos részesedést ér el valaki, megszűnik a korábban a közgyűlés által szabott szavazatkorlátozás (azaz, hogy egy tulajdonos függetlenül tényleges tulajdoni hányadától csak meghatározott felső limittel vehet részt a szavazásban), csak Németországban ismeretlen. Ott is azért, mert a törvény nem is ad lehetőséget a szavazatkorlátozásra. Ahol van ilyen, van áttörési szabály, amely ráadásul egyes országokban alacsonyabb is, mint 75 százalék, illetve független attól is, hogy van-e az államnak valamilyen speciális elsőbbségi részvénye a társaságban. Magyarországon a lex Mol megszüntetné az áttörési szabályt.
A lex Mol a felsorolt országok szabályaival és az eddigi hazai gyakorlattal szemben lehetőséget adna arra, hogy egy társaság igazgatósága döntsön a nyilvános ajánlat meghiúsítását szolgáló lépésekről. Erre csak Németországban van korlátozottan lehetőség, a többi országban az ilyen döntés – ahogy ma még itthon is – a közgyűlés kizárólag hatáskörébe tartozik.
A lex Molról ma délután dönt a parlament, az előzetes jelzések alapján a tervezetet valamennyi frakció támogatja. A törvény elfogadása esetén biztosan lehet arra számítani, hogy Brüsszel vizygálni fogja a magyar szabályozást, mivel már a javaslat kapcsán is felmerült, hogy az ellentétes lehet a tőke szabad mozgását garantáló uniós alapelvvel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
