Drágulhatnak a lapok

Ezekben a hetekben szembesül a nyomdák többsége azzal, hogy áfafizetési kötelezettségük a folyóiratok és a napilapok után 15-ről 25 százalékra, könyvek esetén pedig 5-ről 25 százalékra emelkedik. Ennek oka, hogy az áfatörvény május elsejei hatállyal a termékértékesítők közül a szolgáltatók közé sorolta őket.

Módosítva

Az Országgyűlés március nyolcadikán fogadta el az áfatörvény módosítását, ám az átsorolásról nem voltak egyeztetések, ráadásul a jogszabály nem fogalmaz egyértelműen, ezért a nyomdák és a kiadók többsége még most sincs tisztában a változtatással - mondta Peller Katalin, a Magyar Nyomdász Szövetség főtitkára. A kiadók ráadásul attól tartanak, hogy a nyomdák rájuk hárítják át pluszterheiket, s a termék-előállítási költséget sem vonhatják le az iparűzési adó alapjából.

A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a változtatásra az európai uniós áfaelőírások átvétele miatt volt szükség. Emellett abban az esetben, ha a nyomda saját kiadói jogosultsággal is rendelkezik, a legyártott, saját kiadásban megjelenő termékeinek eladásakor termékértékesítés történik az áfatörvény szerint.

Ugyanakkor a nyomdászszövetség főtitkára szerint a hazai nyomdák nem saját kiadásban dobják piacra termékeiket, a nyomdaipar európai érdekvédelmi szerveitől pedig azt a tájékoztatást kapták, hogy az uniós tagállamokban továbbra is a feldolgozóiparba, nem pedig a szolgáltatások közé sorolják a nyomdákat adózási szempontból.

Kockázatos

Az átsorolás következtében a lapok előállításánál nyolc, a könyveknél pedig 16 százalékkal emelkednek a nyomdai költségek, ami jelentősen rontja a magyarországi nyomdák versenyképességét - mondta Peller Katalin. A főtitkár szerint a költségnövekedés legfőbb kockázata az, hogy a megrendelők egy része inkább a környező országok nyomdáinak adja majd megrendeléseit, amelyek olcsóbban képesek a termékek előállítására.

Nyomdaipari tevékenység "megítélésének" törvényi megváltoztatása rendkívüli mértékben rontja a nyomdák likviditási helyzetét - reagált a Világgazdaság megkeresésére több nyomda képviselője is. A megkérdezett cégek is a PM segítségét kérték a törvény értelmezéséhez, de még nem kaptak hivatalos állásfoglalást.

A könyvnyomtatásra specializálódott nyomdák esetében még megrendítőbb lehet a módosítás. Bár a debreceni Alföldi Nyomda gazdasági igazgatója, Pataki Lajos hangsúlyozta: szerinte értelmezési probléma van a tárca és a nyomdák között. Mint mondta: kérték a PM írásbeli állásfoglalását, azonban még nem kaptak választ. Mindenesetre egyelőre nem számláznak, hanem várják a PM reagálását. Hangsúlyozta: hiába a korábbi kedvező változtatás, miszerint a könyvkiadást 12-ről az 5 százalékos áfakörbe sorolták 2004 januárjától, a mostani átsorolás a nyomdák mellett a kiadóknak is súlyos problémát jelent.

További nehézségek

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kiadók és a nyomdák közötti hosszú fizetési határidők és a rövid áfabefizetési határidők miatt komoly likviditási nehézségek léphetnek fel, miután a 25 százalékos áfakör vonatkozik majd a nyomdákra - mondta lapunknak Poller Etelka, a Kossuth Nyomda gazdasági vezérigazgató-helyettese.

Boros Gábor, a kecskeméti Szilády Nyomda Kft. ügyvezető igazgatója jelezte: újabb szabad pénzeknek kell majd az államkasszába vándorolni. Véleménye szerint ez a kiadókat érintheti súlyosabban. Jelezte azonban: nem tart attól, hogy a napilapok kiadói külföldi nyomdákba vinnék termékeiket, azt viszont nem zárta ki, hogy a könyvek és egyes folyóiratok kiadói valamelyik szomszédos ország nyomdáját veszik majd igénybe.

Kedvezőtlenül érinti a változtatás a kiadókat is, amelyek szerint a nyomdák rájuk hárítják majd át többletköltségeiket. Emellett a kiadók attól tartanak, hogy a nyomdák szolgáltatóvá sorolása következtében megszűnik az a lehetőség, hogy az iparűzési adó alapjából levonják a termék-előállítási költségeket, igaz, az utóbbi kapcsán az érintettek még az APEH állásfoglalását várják.