Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Közülük 44-en 100 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanról adtak le bevallást, így ezek után nem számíthat bevételre a főváros – mondta Kéhl Adrienn vezető főtanácsos. Az érvényes bevallások után várhatóan 95 millió forint folyik be a kasszába. A törvény tavaly novemberi elfogadásakor a pénzügyi tárca még 10 ezer adóköteles lakóingatlannal és egymilliárd forintos bevétellel számolt, amelynek a felét a fővárostól várta.
A szankciók meghatározásakor elnézőbbek lesznek, de az adózás rendjéről szóló törvényt betartják, azaz késedelmes benyújtás esetén alacsonyabb mulasztási bírságot szabnak ki a szokásosnál – mondta a NAPI Gazdaságnak Deli Lajos osztályvezető. Szeptembertől viszont nem menekülhetnek a budapesti bliccelők, az adóügyosztály munkatársai ugyanis célzott ellenőrzésre készülnek.
A kerületi polgármesteri hivatalokkal együttműködve átnézik az építési és lakhatási engedélyeket, adatokat kérnek a földhivataltól, és megvizsgálják az illetékhivatalhoz korábban benyújtott adásvételi szerződéseket is. Az ellenőrzéseket az adóügyosztály munkatársai az illetékhivatal dolgozóival közösen végzik. Az utóbbiak közül többen rendelkeznek értékbecslői végzettséggel, így erre nem kell pénzt áldozniuk. A földhivatal nyilvántartásaiból elsősorban azt deríthetik ki, hogy a többtulajdonosú ingatlanoknál a bevallást benyújtó személyen kívül ki lehet még tulajdonos.
A jogszabályok szerint a luxusadót a 100 millió forint feletti értékű, magánszemély tulajdonában lévő lakóingatlan után kell fizetni, vagyis az adó alapjának meghatározásakor a kiegészítő helyiségek (például a műhely vagy a szárító), valamint a lakóépületrészek alapterületét (medence, szauna, garázs) nem kell figyelembe venni. A kormány a tervek szerint 2008-tól vagy 2009-től vezetné be az értékalapú ingatlanadót, úgy, hogy csak jelképes összeget vetne ki a kisebb értékű ingatlanokra, a 15-25 millió forint felettiekre viszont már többet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
