Erzsébet
1 °C
4 °C

Két hét múlva felszabadul Budapest

2008.09.03. 11:28
A tervek szerint szeptember 16-án forgalomba helyezik az M0-s keleti, az M3-ast a 4-es főúttal összekötő, részben európai uniós támogatással elkészült szakaszát. Ezzel a fővárosi körgyűrű lényegében minden Budapestről induló gyorsforgalmi utat összekapcsol, ami jelentősen csökkentheti a fővárosi tranzitforgalmat. A 26,5 kilométert a tervezettnél csaknem háromnegyed évvel később vehetik birtokukba az autósok, az építkezést tulajdonszerzési és engedélyezési problémák is hátráltatták.

Az építkezés már befejeződött, jelenleg a műszaki átadás zajlik az M0-s keleti szektorának a 4-es főút és az M3-as közötti 26,5 kilométerén (a szintén a keleti szektorhoz tartozó, a 4-es főutat az M5-össel összekötő 12,7 kilométer hosszú szakaszt már 2005 decemberében forgalomba helyezték). Az állami sztrádaépítő, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. azt közölte, hogy az autósok a műszaki átadása után várhatóan szeptember 16-án vehetik birtokukba az új útszakaszt.

Kétszer két sáv beton

A Vecséstől Ecser, Maglód, Pécel, Nagytarcsa, Csömör, valamint a főváros XVII., XVI. és XV. kerülete mellett az M3-asig tartó keleti szektor kétszer kétsávos – a korábbi vállalások alapján helyenként kétszer háromsávosra bővíthető – autóút lesz. Ez a szakasz is, az M5-ös és 4-es közötti szakaszhoz hasonlóan, betonos technológiával épült, mert az nagyobb terhelést bír, mint az aszfalt, de a csomópontokban aszfaltból készül a kopóréteg. A 26,5 kilométer nagyjából 42 milliárd forintba került, a költségek 85 százalékára hazánk európai uniós támogatást kapott.

Az M0 keleti szektorának tervezett nyomvonala
Az M0 keleti szektorának tervezett nyomvonala (és a térkép eredeti méretben az M0-s honlapján)

Az új útszakasz "évtizedes gondunkat oldja meg, megteremti Budapest elkerülésének lehetőségét, megszünteti a belső utak zsúfoltságát, mentesti a falvakat és Budapest külső kerületeit a nehézgépjárművek forgalmától" – érzékelteti a beruházás jelentőségét a NIF közleménye. A közleményben megjegyzik: az M0 gyűrű összeköti és hálózatba szervezi a városból ki- és bevezető gyorsforgalmi utakat, ezzel tehermentesíti a sűrűn lakott belső budapesti kerületeket – elsősorban a Hungária körgyűrű térségét – az átmenő forgalom alól.

Most 15 főbb utat kapcsol össze

Az M0-s keleti szektorának forgalomba helyezésével a főváros elkerülője, ha körbe nem is, de lényegében összeér. Egybekapcsolja ugyanis a Budapestről elinduló összes gyorsforgalmi utat és számos főutat, észak felől indulva sorrendben a 2-est, az M2-est, az M3-ast, a 3-ast, a 31-est, a 4-est, az M5-öst, az 5-öst, az 51-est, a Csepel-szigeten átmenő 51101-est, a 6-ost, a 7-est, az M7-est, az M1-est és az 1-est (valamint két újabb átadás után hamarosan a 11-est és az M6-ost is).

A 26,5 kilométeres útszakaszt három építési részszakaszban, külön-külön létrejött vállalkozási szerződések alapján valósítják meg. A három szakasznak két kivitelezője volt, a 4-es főút és a 31-es főút közötti 6,7 kilométert, valamint a 31-es és a 3-as főút közötti 8,9 kilométert eredetileg az osztrák Porr és az időközben csődbe ment Viadom konzorciuma, míg a 3-as főút és az M3-as közötti 10,9 kilométert a Colas-csoporthoz tartozó Egút és Debmút építette.

Az építkezés hosszas előkészítés után – amely elsősorban környezetvédelmi aggályok megoldását szolgálta egyebek mellett olyan módon, hogy például az út egy szakaszát, a zajterhelés csökkentése érdekében a 3-as és az M3-as között a talajszintnél 14 méter mélyebben, egy hosszú bevágásban vezetik – 2006 tavaszán indult. Problémák azonban így is maradtak, Csömör például majdnem autós faluvá vált, miután a település határában lévő szakasz felüljáróira eredetileg sem járdát, sem kerékpárutat nem terveztek.

Sokáig vártuk

A 4-es főút és az M3-as közötti szakasz – beleértve az M0-M3 csomópont és a korábban 2/B-nek hívott út M2-ig vezető szakaszának átépítését – ráadásul a tervezettnél így is sokkal később készült el. Nemcsak abból a szempontból, hogy Vásárhelyi Boldizsár már 1942-ben kitalálta: körgyűrűt kellene építeni Budapest körül (és meg is rajzolta annak nyomvonalát), és nem is csak abból, hogy a körgyűrű első szakaszát már csaknem húsz éve forgalomba helyezték.

Hanem abból a szempontból is, hogy az eredeti, EU által is előírt határidő 2007. december 31-e lett volna, vagyis végül több mint nyolc hónapos csúszással helyezik forgalomba. A beruházást elsősorban területszerzési problémák lassították – volt olyan szakasz, amelynek megszerzése csaknem három évig tartott –, valamint az, hogy az Egút-Debmút területén a munka 2006-ban hat hétig állt a kivitelezés engedélyeztetési problémák miatt.

Az uniós támogatást végül azért nem vesztettük el, mert az összesen 70 milliárd forintra rúgó uniós pénz egy részét erről a beruházásról – Brüsszel jóváhagyásával – átcsoportosították az M0-st az M3-assal Gödöllőnél összekötő M31-es építésére. Eredetileg a két beruházás egyben valósult volna meg, és arra kaptuk a 284 millió eurós (mai árfolyamon nagyjából 68 milliárdos) uniós támogatást; azonban menet közben ezt szétválasztották M0-s és M31-es projektekre. Ez utóbbit egyébként 2010 végéig kellene befejezni, de már a kivitelezői tender augusztusra ígért eredményhirdetése is csúszik.

Délen még rosszabb lesz a helyzet

Bár a keleti szektor átadása jó hír az eddig az átmenő forgalmat lebonyolító környékek lakóinak, egyben azt is jelentheti, hogy valamivel még nehezebb lesz az autózás a déli, az M1-es és az M5-ös közötti, kétszer két keskeny sávon. Az M0-snak azon a részén a forgalomszámlálási adatok szerint már tavaly is napi 50 ezer jármű fölött volt az átlagos forgalom az autópálya-kezelő adatai szerint. A közútkezelő forgalomszámlálási adatai a körgyűrű 15-ös kilométerénél napi 98 ezer egységjármű-forgalmat – ez a mutató a különböző járműfajtákat 0,3 és 2,5 közötti szorzóval számolja –, és az út kapacitásának 123 százalékos kihasználtságát mutatják.

Erre a szakaszra várhatóan további napi több ezer gépjármű kerül át, azok az átmenő forgalomba érkezők, amelyek eddig a Hungária körgyűrűről nem kanyarodtak vissza az M5-ösre, hanem a Lágymányosi hídon és Dél-Budán mentek ki az M1-esre vagy az M7-esre. A helyzetet csak tovább ronthatja, hogy jövőre várhatóan megkezdődik ennek a déli szektornak a kétszer háromsávosra szélesítése, valamint ehhez kapcsolódóan új hidak építése, ami várhatóan újabb komoly forgalmi fennakadásokat is okoz majd.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?