Már júniusban tudták, omlani fog az alagút

A közlekedési tárcánál úgy tudják, a kivitelezők már június első napjaiban megtalálták a falakon a fenyegető repedéseket, írja a Népszabadság. A lap szerint nem tudni, hogy bármit is tettek-e a felszámolásukra, az viszont tény, hogy július 24-én, majd – mint azt az Index elsőként megtudta – augusztus 12-én is beomlott az alagút egy-egy szakasza.

Gyorsan, pontatlanul

A Népszabadság szerint a közlekedési tárca illetékesei nem értik, miért hallgattak az omlások okait vizsgáló szakértők a már júniusban dokumentált figyelmeztető jelekről az előzetes beszámolóikban. A lap úgy tudja, a minisztériumban nem bíznak abban sem, hogy az omlás okait és körülményeit szeptember 1-jéig kivizsgálni hivatott háromtagú bizottság független tud maradni.

A minisztérium képviselői augusztus 18-án ismerhették meg az előzetes szakértői véleményeket. Ezek – megegyezően az Index korábbi értesüléseivel – többek között azt mondták ki, hogy a beomlott alagút mindkét járatában a nemzetközi gyakorlatban szokásos ütem többszörösével haladtak előre, de az omlást a talajtani adatok építés közbeni megítélésének pontatlansága vagy a szokatlan építési ütem is okozhatta. Emellett a löszréteg fellazulásához és az ideiglenes megtámasztások túlterheléséhez a korábbi fúrásokba bekerült víz is hozzájárulhatott, írja a Népszabadság.

Volt Strabag-dolgozók szakértenek

A bizottsággal kapcsolatos minisztériumi fenntartások azért is érthetők, mert a német Jürgen Schwarz professzor, a szintén német Bernd Gebauer és Mecsi József, a Pécsi Egyetem professzora felkéréséhez a tárca véleményét nem kérték ki, a három szakértő életrajzából kimaradtak korábbi munkahelyeik. Azt a minisztériumban derítették ki ezt követően, hogy a bizottság két német tagja korábban különböző beosztásban és feladatkörben a Strabag alkalmazásában állt – márpedig a Strabag az egyik tagja az M6-M60 Szekszárd-Bóly-Pécs szakaszaira 266 milliárdos koncessziót elnyert MCG konzorcium egyik tagja.

A lap szerint az is kérdés, hogy ha a beszámolókban szereplő megállapítások helyesek, vagyis a Strabag és alvállalkozói mindent jól csináltak, és az alkalmazott biztosítási módszer is megfelelt a követelményeknek, akkor miért omlott be az alagút? Erre ugyanis az eddigi szakvélemények alapján nincs válasz, márpedig a tét sem az állam, sem a Strabag-MCG oldalán nem kicsi – emlékeztet a Népszabadság.

A kormány számára talán a legfontosabb, hogy az alagútomlások ellenére időben készen legyen az M6-M60-as, különben a mintegy 80 kilométeres autópálya a korábbi politikai ígéretek ellenére nem éri el 2010. március 31-re Pécset, ami az országgyűlési választások előtt nem jönne jól a kabinetnek.

Kilenc életből kettő elment

A határidő további betartását ígérő MCG – amely Roland Jurecka, a Stabag igazgatóságának tagja szerint két hónapos tartalékot gyűjtött össze, noha ennek ellentmondani látszik az a tény, hogy az Index információi szerint egyebek mellett éppen a túlságosan gyors munkatempó volt az omlás egyik kiváltója – a hibákkal azt érheti el, hogy az állam felbontja a vele kötött, tavaly az év ppp-konstrukciójának választott szerződést.

Az ugyanis kimondja, hogy ha a beruházás megvalósítása során hibázik, intést kaphat a közlekedési tárcától, kilenc ilyen az egyébként harminc évre szóló szerződés felmondását jelenti. A Népszabadság szerint az első intést már megkapták, mert alvállalkozói a közművek átépítésénél megsértették a technológiai előírásokat, a másodikat a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. azért javasolt, mert a konzorcium alvállalkozói jóváhagyott tervek nélkül végezték a szállítóutak karbantartását. Miután már ilyen kisebb hibákkal eljátszhat két lehetőséget a kilencből a konzorcium, az alagútomlás miatti intésekkel akár a felére csökkenhet a hibalehetőségeik száma.