Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az ingatlanokkal és a cégek nyerészkedéscélú eltüntetésével kapcsolatos jogsértéseket tipikusan okirat-hamisítással követik el. Ingatlanügyleteknél például sokszor adhat okot bizalmatlanságra egyik-másik adat, illetve a makulátlannak tűnő okiratok ellenére is gyanút kelthetnek az ügyfelek. Kételyei támadhatnak az ügyvédnek a cégalapításkor, üzletrész-átruházáskor is. Ezekben az esetekben meggyőződhet ügyfele adatainak valódiságáról a javaslatban rögzített adatvédelmi előírások érvényesítésével.
Így köteles írásban tájékoztatni a felet az ellenőrzés lehetőségéről, céljáról és arról is, hogy adott esetben meg kell tagadnia a közreműködést. Megtagadási kötelezettsége lesz például, ha kiderül, hogy a bemutatott igazolvány elvesztését bejelentették, de az már nem szerepel a nyilvántartásban, hogy meg is találták volna. Ha az ügyfél nem adja hozzájárulását a kontrollhoz, akkor az ügyvéd csak a bemutatott igazolvány érvényességét ellenőrizheti.
A személyi adatok ellenőrzése az ügyvédnek lehetőség, a közjegyzőnek azonban kötelezettség. Neki valamennyi okirat elkészítése alkalmával meg kell győződnie a fél személyazonosságáról. Ha pedig a nyilvántartásokban szereplő adatok nem egyeznek az ügyfél igazolványában található adatokkal, vagy az igazolvány érvénytelen, meg kell tagadnia a közreműködést.
Sok a manipuláció a vállalat székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként megjelölt ingatlanokkal. Ezért cégalapításkor a jogi képviselőknek, az ügyvédnek, a közjegyzőnek e körben is tájékozódni kell majd az ingatlan- és cégnyilvántartásból. Így kivédhető, hogy a társaságot nem létező címre jegyezzék be, esetleg egy hajléktalanszálló vagy olyan alkalmatlan apró lakás legyen a székhelye, ahol már tíz-húsz vállalkozás "tevékenykedik". A javaslat a közeljövőben kerülhet a kormány elé.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
