Árpád
-2 °C
4 °C

Malév: nemzeti jelleg, külföldi tulajdonosok

2004.07.28. 18:35
A Malév teljes, közel száz százalékos állami tulajdonhányadát értékesítik az év végégig - döntött tegnapi ülésén a kormány. A kabinet a költségvetési tartalékból 9,7 milliárd forintot folyósít a közszféra béremelésének finanszírozására és a parlament elé terjeszti a sorkatonaság megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot.
Elfogadta a Malév privatizációs koncepcióját szerdai ülésén a kormány, a tervezet értelmében az ősszel kiírandó nyílt, egyfordulós pályázatot követően az év végéig elkelhet a magyar légitársaság. A kabinet döntése értelmében az új tulajdonosnak feltétel nélküli biztosítékot kell nyújtania a Malév teljes, 36,2 milliárd forintos hitelállományára, melyből 33 milliárd forintra ma állami garancia van érvényben.

Nemzeti jelleg, akár magyar tulajdonos nélkül is

Az új tulajdonosnak ugyanakkor kötelezettséget kell vállalnia a légitársaság tőkéjének emelésére is: ennek mértékét ugyan nem szabják meg a pályázatban, de mint Gál J. Zoltán fogalmazott, az elbírálás során ez lehet az egyik legfontosabb szempont. A kormányszóvivő a pályázatok beadása előtt nem kívánt arra kérdésre válaszolni, mennyi pénzt remél az állam a légitársaság több mint 97 százalékos tulajdonrészéért. A teljes állami tulajdonhányad eladása ugyanakkor nem jelenti a légitársaság nemzeti jellegének megszűnését - hangsúlyozta a szóvivő. A pályázat egyrészt lehetőséget ad a magyar cégeket is felölelni képes konzorciumok indulására, másrészt az új befektetőnek ettől függetlenül vállalnia a kell a nemzeti státusz - egyebek között a név - megőrzését.

Épp időben

A magánosításra azért most kerül sor, mert a 2001-es sikertelen privatizációs kísérlet óta a Malév is javított eredményein és a külső gazdasági környezet is kedvezőbb - mondta a szóvivő. A légitársaság az idei évben eddig 25 százalékkal növelte utasainak számát, bevételei a tervezett felett alakulnak, és több, hivatalosan megnevezni nem kívánt befektető is érdeklődik a cég iránt.

Nem állítják le a privatizációt

A kormány a saját programját teljesíti, ezt ideje lenne mindenkinek észrevennie - jelentette ki a kormányszóvivő a Fidesz a magánosítás azonnali leállítását követelő nyilatkozatai kapcsán. Hangsúlyozta: a Malév, és több más, privatizálásra váró állami cég esetében eddig az adófizetőket terhelte a cégek vesztesége, több vállalat esetében pedig a fennmaradás is kérdéses lenne tőkebevonás nélkül. Az ellenzék témával kapcsolatos parlamenti vitanap kezdeményezését Gál J. Zoltán blöffnek minősítette, miután ilyen javaslat házszabály-szerű formában nem született.

Törvény a sorkatonaságról
A kabinet döntött arról, hogy a parlament elé terjeszti a kétharmados döntést igénylő, a sorkatonaság, illetve a polgári szolgálat megszűntetéséről szóló törvénytervezeteket. A szóvivő szerint bár a kormány garanciát vállal arra, hogy ezek elfogadása nélkül sem lesz sorozás - erre a jogi lehetőség megvan -, a törvények beterjesztésével azt akarják elérni, hogy a Fidesz egyértelmű álláspontot mutathasson a kérdésben a jelenlegi, kabinet értékelése szerint "igen, de" típusú helyett.

Tartalékból a közszférának

A kormány döntött költségvetési szféra idei, hat százalékos béremelését megalapozó intézkedésekről. Ennek értelmében 9,7 milliárd forintot használnak fel a költségvetés tartalékából. Az összegből az önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozók béremeléséhez 6,5 milliárd forintot, a tudományos kutatásban valamint a rendvédelem területén dolgozók béremeléséhez 1,4, az egészségügyben dolgozók javára 1,8 milliárd forintot biztosít a kabinet.

EU: Magyarország nettó haszonélvező

A kabinet meghallgatta az uniós források felhasználásról szóló beszámolót, Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt felügyelő politikai államtitkár elmondta, eddig több mint 7200 pályázat érkezett a különböző alapokhoz. Ezzel Magyarország egyértelműen a legsikeresebb a most csatlakozott tíz ország közül, és 2004-ben várhatóan 81 milliárd forint aktívummal lesz a csatlakozás nettó haszonélvezője. A kormány elfogadta a "Nemzeti cselekvési terv a társadalmi összetartozásért 2004-2006" programot, mely azokat a célkitűzéseket és intézkedéseket tartalmazza, melyeket az egyes tárcák a szegénység mérsékléséért és az esélyegyenlőségéért indítottak. A program ezer milliárd forintos költségvetéssel számol, melynek 70 százalékát uniós források, 25-30 százalékát pedig a magyar állami költségvetésben eddig is hasonló célokat szolgáló pénzek fedezik.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?