Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Elavult közigazgatási térképek

2002.06.19. 11:30
Egy 1940-ben Tolna megyéből Bácsba átcsatolt, 1100 hektáros, Duna menti ártéri erdős terület 60 éven keresztül egyik megyéhez sem tartozott: Tolna kivezette a nyilvántartásából, Bács viszont nem vette bele a sajátjába. Vagyis egy adminisztratív hiba következményeként a terület évtizedekig nem volt térképészetileg nyilvántartva, azaz sem helyrajzi száma, sem tulajdonlapja, tulajdonosa nem volt. A közigazgatási határok felmérése során itt talált "lyukat" végül 2000-ben pótolták. Vannak ezzel ellentétes problémák is: a földkárpótlás során például Nógrád és Heves határán volt egy 200 méteres átfedés, és a területet mindkét megye kioszthatta a saját jogosultjainak.

A kárpótlás idején sietve kiosztott földek alighanem legfurább darabja egy 200 méterszer 4 centiméteres (!) telek; néhány deciméter (!) széles parcellát - szétszórva különböző gazdálkodó területeken - viszont tömegével találni. Ennek oka, hogy egy adott terület feloszthatóságának nem volt alsó korlátja, a lényeges szempont az volt, hogy minden telek közvetlenül megközelíthető legyen.

A földügyi igazgatás szervezete mintegy 7 millió földrészlet és 1,5 millió egyéb önálló ingatlan adatait kezeli; ebből 2,3 millió földrészlet a rendszerváltás óta keletkezett. Ezek kimérése, térképezése rendkívül nagy feladat; és a sietség miatt előfordultak olyan, íróasztal melletti kimérések, amikor a régi, nem frissített térkép hibájából például a kiosztott föld aszfaltútra esett.

Régiek és újak

Országos szinten a térképállomány megközelítőleg 30 százaléka az Osztrák-Magyar Monarchia idején készült. Például Mogyoród és további hét Pest megyei település hatályos térképei is 1:2880 arányú kataszteri térképek. Az 1950-es évektől kezdődően - az adott kor technikai felkészültségének megfelelően - rendre "javítgattak" valamit e térképeken, de e frissítések csak egyes területeket érintettek, és eleve átmeneti jelleggel készültek.

A mai korszerű, műholdas mérési technikával néhány centiméteres pontossággal megadható a mérési pont helye egy országos viszonyítási koordinátarendszerben. "Tizenöt éve kettős munkarészt kell végeznie a földmérőnek, például Mogyoródon" - tájékoztat Máté Edit földmérő mérnök. Nemrég megbízták egy, az M3-as lábánál lévő telek felmérésével. A földmérő ilyenkor kikéri a két meglévő térképet, az 1:2880 arányú régit és az 1:2000 arányú EOTR-térképet (a különböző típusú térképekről lásd keretes írásunkat), majd korszerű eszközével kiméri a területet határoló régi kerítést is. Az esetek 20-25 százalékában a valóság eltér a térképen található rajztól, a három terület ebben az esetben sehol nem fedte egymást: a két térképen lévő terület mérete 2703 és 3096 négyzetméter, és mindkettő határa belelóg az autópálya rézsűjébe. Pedig nem mindegy, mekkora területet birtokol a tulajdonos: ennek függvényében fizet adót, és a tulajdona értéke is ettől függ. Egy másik, szintén mogyoródi történet: a térkép szerint a régi református temetővel szomszédos telek határa magában a sírkertben - néhol sírokat is kettészelve - húzódik. Vagy: a Balaton vízfelülete tulajdonilag mindenütt a vele érintkező településhez tartozik (Balatonfűzfőn a vízfelület építési területként van feltüntetve). Vagy: a 2000 novemberében kihirdetett, a Balaton természetvédelmét szolgáló törvény területrendezési terve 1:50 000 arányú: a vonalvastagság akár egy egész zártkertet is lefedhet, ami az építési engedélyeket a vonal körzetében bizonytalanná teszi.

Határviták

A II. világháború utáni földtulajdon-változások miatt felbomlottak a telekhatárok, a téeszesítéssel pedig gyakran beszántottak utakat, térképészeti jeleket, amikor nagyüzemi táblákat alakítottak ki.

A közigazgatási határokat az országos központi nyilvántartásban az 1:50 000 méretarányú, szelvényezett országos térképen zöld irónnal jelölő 1 milliméteres vonalvastagság a valóságban 50 méternek felel meg. Az uniós szabályozás értelmében e pontatlan térképet digitális változattal kell felváltani. 1995-ben kezdték gyűjteni a közigazgatási határokról a digitális adatokat; a munka 2001-ben befejeződött.

A mai hatályos földmérési alaptérképek különböző korokból származnak, ezért számos paraméterük (például a méretarány) nem egyezik. A különböző térképeken jelölt településhatárok emiatt sokszor nem esnek egybe. Márpedig az ingatlan-nyilvántartás rendszere településegység alapú. Alapszempont, hogy a településen belüli földrészletek területe kiadja a település nyilvántartott összterületét, vagyis a szomszédos települések határaival ritkán vetették össze mondjuk egy adott falu határait.

A zártkertekkel is sok a probléma. A kitelepítések után a sváb falvak új lakói már nem tudták pontosan, hol vannak a telekhatárok; a zártkerteket többnyire nem kerítették körül (sok helyen még ma sem). Pilisvörösvár és Zsámbék környékén a zártkertek határai akár 5-6 méterrel is "elmozdultak" a térképen jelölthöz képest. De megesett, hogy a térképen jelölt állapottal ellentétben a "valóságban" hiányzott egy teljes telek; a deportált zsidó tulajdonosnak nem voltak örökösei, és a lehetőséget a szomszédok ki is használták.

Igények és lehetőségek

A földmérőszakma egyetért abban, hogy mindent összevetve olcsóbb lenne egy nagy pontosságú, a teljes országra kiterjedő, korszerű felmérést elvégezni, mint a meglévő, részleges és sok hibát tartalmazó térképekkel bajlódni. Egy pontos térképet a katasztrófaelhárítástól kezdve a közművállalatokon és az önkormányzatokon át a földhivatalokig mindenki használhatna; és ehelyett most mindenki más-más térképeket használ. Az sem mellékes, hogy egy pontos felmérés sok ingatlantulajdonost mentesítene a végeláthatatlan telekhatárperektől.

Egy átlagos magyarországi város digitális térképe 100 millió forintba, egy falué 10 millió forintba kerül. Az ország 3157 településéből eddig 61-nek készült el a digitális térképe. Mivel az önkormányzatok állták a költségek 40 százalékát, ezek a tehetősebb - és eddig is jobb térképpel rendelkező - városokról készültek. Az 1997-ben 6,6 milliárd forint hitelből elindult "Nemzeti kataszteri program" az eredeti tervek szerint 2010-re az ország egész területét lefedő digitális alaptérképet készít: eddig a felmérendő terület 6 százalékát "digitalizálták", ami az összlakosság 20 százalékát érinti. Az öt éve felvett összeg jórészt elfogyott, és egyelőre nem valószínű, hogy a "Nemzeti kataszteri program" a 2010-ig még szükséges - jelenlegi árszínvonalon számolt - 114 milliárd forinthoz hozzájut.

Vajda R. Péter

Forrás: Magyar Narancs

Geohistória
Magyarországon az első kataszteri térképeket az 1780-as években II. József készíttette katonai, majd adóztatási célokra. Egy lesimított, egyenes földútszakaszon 2 öl (3,8 m) hosszú, hitelesített farudakat egymás után leraktak megközelítőleg 1 kilométer hosszan. A térkép alapjául szolgáló hálózatot a mért alapszakaszból háromszögeléssel fejlesztették tovább.

1860 és 1890 között községhatár-felmérések voltak: e térképszelvényeket még "bécsi ölben" mérték. A számadatot nem, csak rajzot tartalmazó, ún. "sztereografikus" térképet 100 példányban, kézi merítésű Schöllers-papírra nyomtatták. Egy-egy százas szelvénysorozat elkészültével a nyomókövet lecsiszolták, és belevésték a következő szelvényt, így az eredeti nyomódúc nem maradt meg; igaz, a papír, ha megfelelően tárolták, még most is jó állapotú. Az ily módon készült térkép mérési hibája országos szinten kevesebb, mint egy méter.

Az 1920-as évekig felmérték a teljes országot, és az ország harmadában még manapság is ez az 1:2880 méretarányú munka a közigazgatási térkép. A furcsa méretarány oka az eredetileg alkalmazott mértékegységek, a bécsi öl és a hüvelyk. A húszas évektől áttértek a méterrendszerre, majd 1972-ben létrejött az EOTR (Egységes Országos Térkép Rendszer; az arányok város esetén 1:1000, zártkert esetén 1:2000, külterületnél 1:4000).

Az eddigi grafikus térképek méretarányhoz kötődtek, a korszerű térképészeti digitális adatforma viszont már méretarány-független. Nagyobb területek digitalizálása az ún. "ortofotó eljárással", a repülőgépes digitális fényképezéssel történik. 2000 májusában a teljes országról "légi felvétel" készült: a létrejött adatbázis 1:30 000 arányú és egy méter pontosságú. Ez azonban topográfiai célokra használható, kataszteri térképekhez nem alkalmas - tájékoztatott Bíró Gyula, a Geodéziai és Térképészeti Rt. vezérigazgatója. Magyarországon az idő és a pénz szűkössége miatt többnyire a meglévő grafikus közigazgatási térképeket szkennelik be, s emiatt a hibák megmaradhatnak. A papírméret változhat a levegő hőmérséklete és a páratartalom függvényében, továbbá a vonalvastagság is hibaforrás lehet (a régi, 1:2880 arányú térképeknél maximum 2,4 méter, az újabb, 1:4000 arányúaknál 1,8 méter). A különböző pontosságú térképek a digitalizálás után egy állományba kerülnek, ahol már semmi nem jelöli a forrást és az eredeti technológiából fakadó eltéréseket.

A térképek digitalizálási szabályait Magyarországon a DAT (Digitális Alap Térkép) szabályzat írja elő. A Phare keretében a földhivataloknál létrejött ezzel párhuzamosan a TAKAROS nevű földalapú ingatlan-nyilvántartási rendszer. A két digitális rendszer két külön fejlesztés eredménye: a TAKAROS ingatlan-nyilvántartási része működik, viszont térképészeti része "halva született": a DAT-tal nem kompatibilis.