További Magyar cikkek
A 2003 elején alakult Vertical-Invest Ingatlanbefektetési és Hasznosító Szövetkezet (V-I) néhány hónap múlva fölkeltette a sajtó figyelmét. Ennek oka tavasszal főként az ingatlanszövetkezetekkel szembeni, később igazolódni látszó általános gyanakvás volt (ma a KPHM és a Duna Profit ügyében folyik eljárás; előbbinél őrizetbe vételre, utóbbi esetben vádemelésre is sor került), ám a V-I körül is akadtak furcsaságok. A szövetkezet hirdetései 18 és 23 százalék közötti kamatot ígértek a belépők tagi kölcsönei után, kedvező ingatlanvásárlási lehetőséggel kecsegtetve az ügyfeleket. Az irreálisnak tűnő hozamok és a tagok által befizetett összegek kifizetésével lapzártánkig nem akadt probléma; a Narancsnak nyilatkozó Szigeti János százados, a XI. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője szerint a több száz, tanúként kihallgatott szövetkezeti tag közül a múlt hét végéig senki nem jelezte, hogy a V-I megszegte volna kötelezettségeit, ám hozzátette: ha bebizonyosodik, hogy az ügyfelek pénzét a szövetkezet nem az általa megjelölt célokra (azaz ingatlanok építésére és vásárlására) fordította, a befektetők pénzének megtérülése a bíróság előtt legföljebb mérlegelhető enyhítő körülménynek minősül.
A Vertical-ügy
|
A botrány kitörésekor a V-I honlapja szerint a társaság befektetései közé tartozott a Budapest XVII. kerületében épülő madárdombi lakópark, a XII. kerületi Pinty utcába álmodott ötcsillagos hotel (melynek tervét később apartmanházra mérsékelték), illetve a Keszthellyel egybeépült Gyenesdiáson megvásárolt panzió és étterem. A dolgok mai állása szerint ez utóbbi a V-I legbiztosabb befektetése, hiszen ez már készen van; a többiről viszont áprilisban olyan hírek jelentek meg, melyek nem sok jót ígértek a befektetőknek. Amellett, hogy a V-I honlapján Szent István-hegyként említették a Falcon hotel helyszínéül tervezett Széchenyi-hegyet, a Magyar Nemzet és a HVG áprilisi riportjaiból az is kiderült, hogy az építkezés leendő helyszíne részben nem a szövetkezeté, s a tulajdonosok nem is szándékoznak eladni telkeiket. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a V-I tulajdonában lévő telek besorolása miatt az 1600 négyzetméteres alapterületűre tervezett hotel helyett csak egy alig 200 négyzetméteres, legfeljebb 6 méter magas építményt lehetett volna felhúzni, amit talán még a szövetkezet vezetői sem tudtak, hiszen nem kértek építési engedélyt (lásd: Magyar Nemzet, 2003. április 17. és 23.; HVG, 2003. április 26.). A V-I-t nem hozta zavarba a fordulat, honlapján ugyanis a következő tájékoztatás olvasható: "A pinty utcai (sic!) beruházásunk az érvényben lévő rendezési terv alapján módosításra kényszerült, így a hotel helyett a FALCON Apartmanház kerül kivitelezésre." Május utolsó napjaiban azonban egy névtelen feljelentés alapján a XI. kerületi rendőrkapitányság vizsgálódni kezdett a szövetkezet körül.
Az eljárásról Szigeti János a következőket mondta lapunknak: a V-I ügyében sikkasztás, csalás és tőkebefektetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt kezdtek nyomozni, amit azután állapítottak meg, hogy a Pinty utcai, illetve a madárdombi ingatlanok ügyében illetékes XII. és XVII. kerületi önkormányzat megkeresése nyomán világossá vált: az ingatlanokon bajosan épül fel az ígért ötcsillagos szálloda, illetve lakópark. Ennek akadálya a fentieken kívül, hogy a Széchenyi-hegyi ingatlannak nincs közterületi kapcsolata (!), így már megközelítésével is bajok lehetnek.
Beszáll az Esti Hírlap
|
Július 21-én a tv2 adott hírt arról, hogy V-I-ügyben a Csongrád megyei rendőrség mellett a XI. kerületi kapitányság is nyomoz. A V-I egyik tulajdonosa és gazdasági igazgatója, Balogh Attila másnap az Esti Hírlap (EH) Stabil a Vertical-Invest című cikkében reagált az elhangzottakra: pert helyezett kilátásba a csatorna ellen, egyben cáfolta a madárdombi és a Pinty utcai ingatlan építési engedélyeinek hiányáról szóló állítást. Ekkortól naponta bukkantak föl hírek a szövetkezetről; ám nem a rendőrség kezdett kommunikációs hadjáratba, hanem - az EH-n keresztül - a V-I.
A lap július 24-én Szól a jereváni rádió címmel a szövetkezet "szerkesztőségbe betelefonáló" befektetőinek felháborodását ismertette, akik közül bizonyos Kovács úr, illetve Szabóné amellett, hogy egyöntetűen kifejezték a "híresztelések" fölötti felháborodásukat, hangot adtak a szövetkezet gyenesdiási üdülőjében eltöltött nyaralásuk miatti elégedettségüknek is (Kovács úr és felesége például azért döntött a V-I üdülője mellett, mert a szövetkezet tagjai számára "olcsó ott-tartózkodást tesz lehetővé, ráadásul közel van Keszthely, Hévíz és a Balaton is", ezért aztán a Kovács házaspár "sokat kirándult a környéken"). Négy nap múlva az EH Nincs pánik a Madárdombon címmel adott hírt arról, hogy "értesülése szerint a rendőrség eddig nem talált csalásra utaló adatot" a V-I építkezésével kapcsolatban. A cikkben, melyben Balogh Attila és a szövetkezet egyik (elégedett és bizakodó) ügyfele szólalt meg, ellentmondásos információk láttak napvilágot a lakópark első ütemének átadásáról (amit a cikk alcíme "az őszre", Balogh azonban 2004 őszére tett), ám a nyilatkozók egybehangzóan állították: bár a tv2 "valótlan közlése (...) hatalmas károkat okozhatott volna" a szövetkezetnek és a vásárlóknak, "szerencsére az emberek nem ülnek fel minden szóbeszédnek".
Az Esti Hírlap július 31-én Zaklatják a zsaruk a befektetőket címmel arról számolt be, hogy a rendőrség kérdőíveket küldött ki a V-I befektetőinek, melyeken a szövetkezetnek folyósított kölcsön nagyságáról és további sorsáról érdeklődött. A megszólaltatottak ("egyszerű befektetők", valamint Balogh Attila és Dezső Antal ügyvéd, a V-I jogi képviselője) minden alapot nélkülöző, törvénytelen nyomozati cselekménynek minősítették a rendőrség eljárását, amivel szemben a V-I panasszal élt az ügyészségen.
Az EH nem júliusban vette először védelmébe az ingatlanszövetkezeteket. Amikor április elején megjelentek az első hírek a KPHM körüli zűrökről, a lap terjedelmes publicisztikában kelt a cég védelmére (Keresztes hadjárat indult az ingatlanszövetkezetek ellen, Esti Hírlap, 2003. április 11.). A cikk, amely "demokratikus országhoz méltatlan támadás"-nak minősítette azt a végül július 1-jén életbe lépett jogszabály-módosítást, amely megtiltotta a szövetkezeteknek az általuk ígért hozamok akár nyílt, akár burkolt reklámozását, a Magyarországon működő bankok lobbitevékenységét vélte felfedezni a "hadjárat" hátterében. Nem egészen egy héttel később, amikor a rendőrség tőkebefektetési csalás miatt nyomozást indított a KPHM ellen, a lap (mentve a menthetőt) sietett leszögezni: "Konkurensei elhatárolódnak a rendezetlen hátterű pénzügyi társaságtól". A megszólaltatott szövetkezeti vezetők között volt Balogh Attila, aki kijelentette: sajnálja, hogy "egyesek az összes szövetkezetet egy kalap alá veszik a KPHM-mel" (Meseszerű hozamok, EH, 2003. április 17.).
Az ingatlanszövetkezetek védelmében közzétett írásokról Valencsik Ferenc, az Esti Hírlap Kiadó és Vagyonkezelő Rt. (EH Rt.) elnöke kérdésünkre elmondta: a hatóságok eddig egyetlen ügyben sem találtak károsultat, ezért fönntartja álláspontját, miszerint a szövetkezetek nagy része hisztériakeltés áldozata. "Ha bármelyik ügyben akad akár egyetlen károsult is, az EH lesz az első újság, amelyik címlapon közli az eseményt, és követeli a felelősök szigorú megbüntetését" - ígérte Valencsik, aki rágalomnak minősítette, hogy bármiféle összefonódás volna valamelyik ingatlanszövetkezet és az EH Rt. között.
Körkörös elhatárolódás
Augusztus 7-én a Világgazdaság adott hírt arról, hogy a Vertical-ügy kulcsfigurája a "médiaérdekeltségekkel is rendelkező" Klivinyi Zoltán, akit az RTL Klub kora esti híradója az EH Rt. igazgatósági elnökének titulált (az RTL Klub még aznap helyesbített, közölve, hogy a férfi az rt. egykori elnöke). A gyorsan szaporodó hírekből nem derült ki egyértelműen, hogy milyen kapcsolatban áll egymással Klivinyi, a V-I és az EH. Az érintettek mindenesetre sürgősen elhatárolódtak egymástól: Valencsik a Nap-kelte augusztus 9-i adásában leszögezte: az EH Rt.-nek május óta semmi köze nincs Klivinyi Zoltánhoz, s tudomása szerint a V-I-nek és Klivinyinek sincs egymáshoz. Másnap Klivinyi telefoninterjút adott a Nap-kelte producerének, állítása szerint "a világ egyik legszabadabb országából", "ahol ilyen dolgok nem fordulhatnak elő, ami most vele otthon", kijelentve, hogy sem a V-I-hez, sem pedig az EH-hoz nincs köze. Dezső Antal viszont Klivinyitől határolta el ügyfelét: "A cégnél nincs ügy, a rendőrség egyetlen fillér hiányt sem állapított meg, a cég részéről mindenki tanú Klivinyi ügyében" (Blikk, 2003. augusztus 13.).
Valencsik Ferenc lapunknak kijelentette: cégbírósági iratok igazolják, hogy az EH-nak sem Klivinyi Zoltánhoz, sem a V-I-hez nincs köze, az ezzel ellentétes állítások egy, az EH ellen indított "koncentrált támadás" részét képezik, melyek mozgatórugóit "még nem ismeri". Mindenesetre az ilyen állításokat eddig közlő orgánumokat, melyek közül kérdésünkre az RTL Klubot, a Westelt, a Magyar Nemzetet, a Portfolio.hu-t, továbbá a HVG-t nevezte meg, 100-100 millió forintra szándékozik perelni (az RTL Klub és a Westel WAP-ot üzemeltető mobilcég esetében ezt már meg is tette).
Klivinyi a médiában
"Hihetetlenül kreatív és tehetséges figura, tele ambícióval és munkabírással. Nagy hibája viszont, hogy képtelen felmérni korlátait, gátlástalanul belevág minden ötlet megvalósításába, átgázol mindenkin, akiről akár csak feltételezi, hogy útját állhatja" - mondták Klivinyiről egybehangzóan egykori, az élet különböző területén vele együtt dolgozó üzletfelei.
Klivinyi Zoltán és az EH Rt. kapcsolatának előzményei 2001 végére nyúlnak vissza, amikor az üzletember - Szűcs Gábor egykori Kurír-főszerkesztővel és Gordon Istvánnal, a Playboy egykori első emberével közösen - a Penthouse című amerikai pornólap magyar mutációjának elindítása mellett döntött, melynek kiadója az MCS Artwork Kft. volt, felügyelőbizottságában Pánczél Ferenc egykori óbudai szocialista képviselővel (akit az ügyészség a kerület pénzének egy brókercéghez irányításával vádol - lásd: HVG, 2003. augusztus 14.).
Szűcs még a lap első számának októberi megjelenése előtt, míg a stáb többi tagja 2002 végén távozott az újságtól, miután összekülönböztek a Penthouse védjegy magyarországi használatát az (éppen a múlt héten csődvédelmet kért) amerikai kiadótól megszerző Klivinyivel. Utóbbi a Penthouse 2003. januári számában megjelent, még a magyar sajtóban is szokatlanul durva, személyeskedő beköszöntőjében - melyben név szerint számolt be egykori munkatársai viselt dolgairól - anyagi és koncepcionális ellentétekre vezette vissza a szakítást, kijelentve, hogy "2003-tól a Penthouse nem a színházi világ havilapja lesz, inkább bevállalós, odamondogatós, tényfeltáró és érdekes puncimagazin". A bevállalás és odamondogatás jegyében indult januárban a Love & Sorry (L&S) című, az e téren piacvezető Story magazinra emlékeztető logóval megjelenő női hetilap, majd március elején az EH is, melynek első főszerkesztője Valencsik Ferenc lett. Az EH Rt. eredetileg csak a napilap kiadásával foglalkozott, ám március végén az L&S és a Penthouse is a társasághoz került; ekkortól Valencsik igazgatóként, majd Klivinyi lemondása után elnökként tevékenykedett.
Az EH induláskori 96 forintos árát rövidesen a felére csökkentették, majd március végétől a lapot ingyen osztogatták, mégpedig 150 ezer példányban. Június végétől az EH felére csökkentett példányszámban jelenik meg; a legutóbbi hírek szerint ősztől ismét fizetni kell érte. Nem világos, hogy tulajdonosa miből finanszírozza a konkurens lapokhoz képest elenyésző mennyiségű hirdetőt vonzó ingyenes újságot (melynek március-áprilisi hirdetési bevételei a Blikk mutatóinak 8,3, az ingyenes Metro újság bevételeinek kerek 4 százalékát tették ki - forrás: Mediagnózis). Klivinyi az EH indulásakor a Nap-keltének azt mondta: a napilap kiadását az L&S-ből és a Penthouse-ból származó bevételekből kívánja finanszírozni. Valencsik ugyanott május végén úgy nyilatkozott, hogy hirdetési bevételeinek köszönhetően az EH működése nullszaldós; múlt heti kérdésünkre viszont azt felelte, hogy a kiadó amerikai tulajdonosa havi 80-90 millió forintot invesztál a lapba.
Ami biztos: Klivinyi Zoltán - miután a saját, Nap-keltében elhangzott és a Narancs érdeklődésére Valencsik által is megerősített állítása szerint egy "titkosszolgálati informátort" talált az EH munkatársai között - túladott 49 százalékos tulajdonrészén, amit egy washingtoni bejegyzésű cég vásárolt meg. Mint az a HVG múlt heti számában olvasható, Klivinyi távozása után édesanyja, Kövér Ágnes az EH Rt. igazgatótanácsi tagja lett. A Valencsik által "amerikai pénzügyi befektetőnek" nevezett új tulajdonosról többet nem sikerült megtudnunk.
Címlapról az ingatlanbizniszbe
A Penthouse első számának címlapján látható ifjú hölgyek kiválasztását Klivinyi nem bízta a véletlenre. A 2002-es Miss Hungary előtt az üzletember nem csinált titkot abból, hogy a versenyen előkelő helyezést elérő lányok közül a kiválasztottaknak szerződést kínál az induló magazin (Színes Mai Lap, 2002. szeptember 18.). A verseny második helyezettje, a 24 éves pápai Svecz Szabina egyike lett a Penthouse első számának címlapján látható öt szépségnek; majd a kiadó (azaz Klivinyi Zoltán) exkluzív szerződést kötött vele (Mai Nap, 2002. október 20.). Később sokoldalúságára is fény derült: a hölgyet 2003 januárjában már a Vertical-Invest élén találtuk, 2003 augusztusában pedig sehol sem (lásd erről Hiányzók című keretes írásunkat).
Szigeti János százados szerint a Klivinyit és a V-I-t összekötő egyik kapocs Svecz személye. Az osztályvezető hozzátette: bár a vállalkozó és a szövetkezet között nincs cégbírósági iratokkal igazolható kapcsolat, a V-I-ről szóló tanúvallomások alapján egyértelműnek tűnik, hogy "a szövetkezet tevékenységének értelmi szerzője Klivinyi Zoltán volt".
Gavra Gábor
|