A kelet-közép-európai országok közül csak Szlovéniában magasabb a minimálbér euróra átszámított összege, mint hazánkban; igaz, itt nagyon jelentős - több mint kétszeres - a különbség. Csehországban nagyjából a magyarországival megegyező a minimálbér öszszege, ugyanakkor a csatlakozásra váró Romániában és Bulgáriában csupán harmada-negyede az itteninek. A régi EU-tagországok közül a mediterrán államokban a szlovéniai szintet alig meghaladó értékek a jellemzők, míg az északi országokban ezer euró felett van a legalacsonyabb kereset. A 26 európai országra kiterjedő minimálbéradatokat az élet- és munkakörülmények javításáért dolgozó európai alapítvány (European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions) összegezte; a tanulmány a 2004-es értékekkel dolgozik, mivel ennél újabbak nem minden esetben álltak a kutatók rendelkezésére.
Mindenütt emelik az alsó határt
A tavalyi adatok összevetésén túl a szakértők az elmúlt egy évtized fejlődését is elemezték. Ebből kiderül, hogy mind Kelet-, mind Nyugat-Európában jelentősen emelkedett a minimálbér értéke. A legnagyobb növekedés persze térségünkben volt, hiszen abszolút értékben itt volt a legalacsonyabb a kiindulási bázis, és a gazdasági növekedés dinamikája is itt tett lehetővé nagyobb arányú emelkedést. Magyarországon például 1995-1998 között 60, 1998-2001 között 105, majd 2001-2004 között további 33 százalékkal nőtt az érdekegyeztetésen kialkudott országos minimálbér (mint ismeretes, az idén 53-ról 57 ezer forintra emelkedett, ám ez a felmérésben még nem tükröződik).
A minimálbér nagyságát az átlagos keresethez viszonyítva három csoportba lehet sorolni az európai országokat. Kelet-Közép-Európa legtöbb államában, valamint Spanyolországban 29-38 százalék között van e mutató; Szlovákiában, Bulgáriában és Nagy-Britanniában 40-44 százalék közötti értéket mértek, míg a régi EU-tagországok nagy részében a minimálbér megközelíti vagy eléri az átlagos kereset felét.