Viola
-5 °C
-2 °C

A közhiteles sem hiteles?

2008.04.09. 11:30
A magyar cégnyilvántartást ismerő szakértők szerint csaknem kétszázezer magyar vállalkozás adatai vitathatók a bíróság előtt, mert azokról többféle, elvileg közhiteles adatot tartanak nyilván. Az adatszolgáltató szerint az eltérés a törvény rendelkezéseivel és a bírósági gyakorlattal magyarázható. Az igazságügyi miniszter vizsgálatot kezdeményezett az eltérések ügyében, ezek a piaci szereplők szerint súlyos visszaélésekhez vezethetnek.

A Timpanon Kőfaragó Kft.-nek mintegy tucatnyi tulajdonosa szállt ki a cégből 1998-ban. A Cégközlönyben ez meg is jelent, az azonban nem, hogy mikor szereztek tulajdonrészt a társaságban. Egy könyvvizsgáló cégből szintén 1998-ban szállt ki két tulajdonosa, derül ki az Országos Céginformációs és Cégnyilvántartó Rendszerből (OCCR), azonban a csak a Cégközlönyt olvasók ezt nem tudhatták meg.

Mintha két földhivatal lenne

Ez egy nagyon súlyos helyzet, hiszen elvileg mindkét rendszer, tehát a cégnyilvántartás és a cégközlöny is közhiteles adatokat tartalmaz. Ha bejön egy hitelfelvevő a bankhoz, és hoz magával dokumentumokat, valamint elmond egy történetet magáról, a cégéről, a bank szeretné mindezt egy független, közhiteles forrásból ellenőrizni. De mit tegyen, ha az egyik ilyen, elvileg közhiteles forrásban, a Cégközlönyben nem ugyanolyan adatok vannak, mint a másik, elvileg szintén közhiteles forrásban, a cégnyilvántartásban? – érzékelteti Kozma András, a Commerzbank vezérigazgatója a két nyilvántartás eltérésének problémáját.

Egy, a neve elhallgatását kérő jogász még egyszerűbb példával él: "olyan ez, mintha két földhivatal lenne, és az egyikben az enyém lenne a lakásom, a másikban valaki másé". A leggyakoribb az, hogy a cégközlönyben nem jelenik meg minden adat, ami az OCCR-ben szerepel, ezért a cégjogászok jellemzően az OCCR-t használják – azonban néha ez sem elég.

Bocs, másik papírt néztem

Mivel ugyanis a 2006-os cégtörvény szerint mindkét nyilvántartás közhiteles, bizonyos gazdasági bűncselekmények esetén a gyanúsított védekezhet az adatok eltérésével. Mondhatja ugyanis, hogy ő szerződéskötés előtt megnézte a cégközlönyben az adott cég adatait, ám ott nem szerepeltek bizonyos, az OCCR-ben megtalálható, az ügyben releváns információk.

A bíróság ebben az esetben megnézi a Cégközlönyt, és ha ott valóban nem szerepelnek a kérdéses adatok, akkor ejtheti a vádat. A cégtörvény ugyanis azt írja elő, hogy ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a cégnyilvántartásban szereplő, illetve a Cégközlönyben közzétett adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot.

Állami munka magánkézben

Szakemberek szerint a probléma nagyon súlyos: csaknem kétszázezer magyar vállalkozás adatai vitathatók a bíróság előtt a cégközlöny és a cégnyilvántartás adatai közötti eltérés miatt. Azt mondják, ennek ellenére sem a cégnyilvántartásért felelős állami szerv, az Igazságügyi és Rendészeti – korábban csak Igazságügyi – Minisztérium, sem a Microsec Kft. nem tett semmit, hogy kijavítsa a hibát. Ez utóbbi cég úgy került képbe, hogy már több mint tíz éve üzemelteti mindkét nyilvántartás adatbázisát, vagyis lát el lényegében állami feladatokat a minisztériummal kötött szerződések alapján.

A magántulajdonban lévő cég még a kilencvenes évek közepén került kapcsolatba az akkori IM-mel, amely közbeszerzés nélkül választotta ki az adatszolgáltatás technikai közvetítőjének az 1991-ben alakult, jelenleg hat magánszemély tulajdonában lévő céget. Ezt követően, 1999-ben és 2002-ben is sikeresen szerepelt a Microsec két, az OCCR üzemeltetésére kiírt közbeszerzési tenderen, igaz, mindkettő meghívásos, vagyis lényegében zártkörű tender volt, és mindkettőn egy érvényes ajánlat született, a Microsecé.

A Microsec azóta tökéletesen beépült a rendszerbe, saját fejlesztésű szoftvere látja el az adatbázis-építés és adatszolgáltatás feladatait a cégbíróságokon. Tehát ez a cég látja el mindkét céges nyilvántartást adatokkal, ennek fényében különösen érdekesnek mondhatók az eltérések. Sőt egy-egy, az IRM honlapjáról történő adatlekérés után a Microsec adatai alapján szolgáltat az IRM is – mondják cégjogi szakértők.

Nem közhiteles, de mégis

A Microsec ügyvezetője, Vanczák József az Index kérdésére elismerte: lehetnek a cégjegyzékekben olyan adatok, amelyek valamilyen okból nem jelentek meg a Cégközlönyben. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Cégközlöny nem közhiteles cégnyilvántartás, ami "nem mond ellent annak a ténynek, hogy Cégközlönyben megjelent közlemények közhitelesek. Ez az állítás abból következik, hogy a közleményekben közzétett adatok megtalálhatók a bíróságok által vezetett cégjegyzékekben, fordítva azonban ez nem igaz" – fogalmazott lapunknak küldött írásos válaszában az ügyvezető.

A cégjogi szakértők által emlegetett eltérések Vanczák szerint abból adódnak, hogy törvényi előírások miatt nem minden bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel kapcsolatos, jogerős bírósági határozatot kell a Cégközlönyben közzétenni, a bíróság mérlegelheti tehát, mit kíván közzétenni és mit nem. "Az eltérések oka egyfelől a törvény rendelkezéseiben, másfelől pedig a bírósági eljárásokban keresendő, de semmiképpen sem vezethető vissza üzemeltetési problémára" – közölte Vanczák József.

Az Index ezzel szemben a piaci szolgáltatók információi alapján úgy tudja, nem azokkal az adattípusokkal van gond, amelyeket nem kell közzétenni a Cégközlönyben, hanem azokkal, amelyeket a cégtörvény szerint szabályozva közzé kell tenni. Ezek az online rendszerben bekövetkezett változások alapján akár automatikusan, szoftverből kezelhetőek lennének.

Vizsgálták, vizsgálják

A minisztériumban – amely több vezetőjének, köztük Petrétei József, kettővel korábbi miniszternek is jelezték a problémáikat a hiba javításában érdekelt piaci adatszolgáltatók – ennek ellenére nem tökéletesen elégedettek a Microsec-szerződéssel. Az Index információi szerint 2004-ben a minisztérium jogi osztálya átfogó feljegyzést készített a céginformációs szolgálatról és az azokhoz kapcsolódó szerződésekről.

A Somogyvári István akkori közigazgatási államtitkárnak címzett anyag szerint az OCCR-es szerződések "jogi értelemben zavarosak"; a feljegyzés készítője arra a következtetésre jutott, hogy a Microsec-szerződés formai okok miatt érvénytelen, a szerződés tárgya pontatlan, a 2002-es közbeszerzési tendert követően nem módosították vagy mondták fel a korábbi megállapodásokat.

Az IRM 2006-ban már vizsgálatot folytatott az üggyel kapcsolatban, amelyben azt ellenőrizték, hogy hány olyan végzés vagy határozat van a cégbíróságok cégnyilvántartásában, amelyeket a bíróságok közzétételi közleményben nem tettek közé a Cégközlönyben. A vizsgálat eredményeiről ismereteim szerint a bíróságokat is tájékoztatták – közölte ezzel kapcsolatos kérdésünkre Vanczák József. A Microsec vezetője megjegyezte: "miután az eltérések oka nem állt kapcsolatban a Microsec Kft. szolgáltatásaival, az IRM nem jelzett megoldandó problémát számunkra".

A minisztériumban ennek ellenére most újabb vizsgálat indult.

Kár nem lesz belőle

A tárcánál arra a felvetésünkre, hogy ezek szerint a Draskovics beiktatását megelőző időszakokban a minisztériumban senkinek semmilyen kifogása, problémája nem volt a Microsec-szerződésekkel kapcsolatban, csak annyit válaszoltak: az "áttekintés természetesen a szerződés teljes időszakát magában foglalja, így korai bármiféle következtetéseket levonni annak befejezése előtt". Azokra a kérdéseinkre nem kaptunk választ, hogy mi lett a panaszos levelek és a már említett két feljegyzés sorsa, mióta tud a minisztérium a két adatbázisban megjelenő eltérésekről, miért nem tett eddig semmit a hiba felszámolására, és ha esetleg a két adatbázis eltérése miatt károsult üzleti szereplő kártérítésre tart majd igényt, azt kitől követelheti.

A Microsec ügyvezetője szerint ha egy hitelező körültekintően jár el, a cégnyilvántartás adatainak különbözősége miatt semmiképpen sem származhat kára. Ezt azzal indokolta, hogy január 1-jétől a Cégközlöny online lappá vált, amelybe az e-cegkozlony.gov.hu oldalon ingyenesen lehet betekinteni.

"Ettől az időponttól kezdődően a bíróságok csőd és felszámolási ügyszakaiban hozott közzétételi végzések, a végzések meghozatalát követően elektronikus okirati formában haladéktalanul megjelennek a Cégközlöny oldalán is. Ezt a szolgáltatást egészíti ki az IRM céginformációs szolgálatának ingyenes céginformáció nyújtása az e-cegjegyzek.hu honlapon" – mondta. Hozzátette: a két szolgáltatás együttesen a hitelezők kiemelt védelmét szolgálja, mert bárki betekinthet a közhiteles cégjegyzékbe, ellenőrizheti, hogy az adott cég be van-e jegyezve, a bejegyzett cég a cég felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll-e, vagy bírósági szakaszban van-e ilyen eljárás.

Előnyszerzést sejt a konkurencia

A céges adatbázisok kiépítésével foglalkozó piaci szolgáltatók ugyanakkor korántsem tartják meggyőzőnek ezt az érvelést. A minisztériumnak lépnie kell, hogy a mostani állapot megváltozzon, mert az adatbázisok építésére a Cégközlönyt használó vállalkozások a "nyers cégadatok" területén nemigen rúghatnak labdába, panaszkodik az egyik piaci szereplő, aki szerint emiatt a Microsec nem érdekelt abban, hogy a fennálló rendszer megváltozzon.

Ennél markánsabban fogalmazott Tóth Tamás, az egyik legnagyobb piaci szereplő, az Opten kft. ügyvezető igazgatója az Index kérdésére, amikor azt mondta, hogy a két rendszer közötti eltérést a Microsec Kft. képes saját piaci előnyének megerősítésére felhasználni.

A körbetartozás ellen kellene

Nem csupán a céginformációs piac szereplőit aggasztja a kialakult helyzet. Nemcsak a cégadatbázisok terén alakul ki egy eleve nem piacbarát helyzet, hanem az innovatív kiegészítő szolgáltatások – valamilyen szempont szerint leválogatott adatok, csőd és felszámolási értesítés, csődesély számítás, hitelplafon-számítás, partnerfigyelő rendszer – is veszélybe kerülhetnek, mondja Kozma András. Ez az igazán nagy baj, hiszen a teljes vállalkozói kör szempontjából fontos lenne, hogy ezekhez az adatokhoz gyorsan és relatíve olcsón lehessen hozzáférni.

A Misrosec nem csinál kreatív adatbázisokat, leválogatásokat, és nem épít cégkockázatot mutató modelleket, azt viszont nem teszik lehetővé, hogy mi ezt hibátlan adatbázisokból készítsük – mutat rá Tóth Tamás arra, hogy miért nem tudnak szélesebb körben terjedni a kreatív szolgáltatások.

Az ügyvezető szerint egy közvetlenül karácsony előtti értesítést követően – egy új jogszabályra hivatkozva – a Microsec januárban hetekig nem küldte meg a piaci szolgáltatóknak a megszokott heti elektronikus adatcsomagokat. "Ha ez így marad, vissza kellett volna térnünk a szkennelésen alapuló kézi feldolgozáshoz, ami azon túl, hogy 21. századi szemmel egyszerűen nonszensz, nagyon meg is drágítaná a szolgáltatásainkat, aminek a gazdasági szereplők látták volna kárát." Az ügyvezető szerint ez a fenyegetés a cégek tiltakozására elhárult, de az elektronikus adatszolgáltatás megtagadására alapot adó jogszabály még életben van.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!