Diplomával is nehéz állást találni

2003.08.01. 08:52
Papíron egyre képzettebbek a mai fiatalok, és csökkent munkaerőpiaci aktivitásuk. Meglepő módon az állástalanok aránya mégis nőtt körükben. A KSH egy felméréséből az kiderül, hogy a pályakezdők elhelyezkedése a leginkább a kapcsolati tőkén múlik, míg a hirdetések, munkaügyi központok és az internet szerepe minimális.
A Központi Statisztikai Hivatal a 15-29 évesek munkaerő-piaci helyzetéről, elvárásaikról, képzettségükről, idegennyelv tudásukról, illetve számítógépes ismereteikről készített felmérést. Az erről szóló kiadványa szerint az utóbbi két évben a tanulmányozott korosztály gazdasági aktivitásának aránya csökkent, a 2000-ben regisztrált 50,8 százalékról 48,6 százalékra esett vissza.

Kevesbb fiatalból többen tanulnak

Ez azzal magyarázható, hogy miközben korosztály létszáma 83 ezer fővel csökkent, a 15-24 éves korcsoportban tanuló népesség létszáma több mint 20 ezer fővel nőtt. A tanulmány rávilágít: a tanulás és a munkavállalás még a nem nappali tagozatos képzésben részt vevők esetében is egymást kizáró alternatíva lett.

Az alacsony munkaerő-piaci jelenlét mellett is 9,4 százalékról 9,7 százalékra emelkedett a 15-29 éves korosztályban a munkanélküliségi ráta. Az állástalanságra hajlamosít az oktatási rendszerből való korai kilépés, ráadásul a tanulást idő előtt abbahagyók további képzési esélyei is jelentősen romlanak. Emellett hátrányt jelent a nem megfelelő iskolai végzettség, a nyelvtudás hiánya, az informatikai járatlanság, valamint a szaktudás hiánya is.

A fiatalok - papíron legalábbis - egyre képzettebbek: az érettségizettek aránya 1,7 százalékponttal 34,4 százalékra. A diplomásoké pedig 1,1 százalékponttal 8,6 százalékra emelkedett 2000 és 2002 között.

A fiataloknak is csak fele beszél nyelveket

A megkérdezettek több mint fele nyilatkozott úgy, hogy valamilyen nyelvismerettel bír, ám legalább egy nyelvvizsgával csak a korosztály alig több, mint ötöde rendelkezett. A legnépszerűbb idegen nyelv az angol, a valamilyen nyelvet tudók hetven százaléka beszéli, a második pedig a német, 54 százalékkal. A fiatalok többsége nem elégedett az iskolarendszer-beli nyelvoktatás színvonalával, vagyis szükségesek a különórák, tanfolyamok.

A számítógéphez jobban értenek a fiatalok, kétharmaduk - saját értékelésük szerint - rendelkezik a szükséges ismeretekkel. Kérdés persze, hogy ez a munkához elegendő-e, hiszen elsősorban játékra és szórakozásra használják a számítógépet, ezt követi az internet és a levelezés, végül pedig a szövegszerkesztés.

Százból egy talál munkát az internet segítségével

Az elemzés kitér a fiatalok munkaerő-piacra történő belépésének mikéntjére is. A megkérdezettek több mint ötöde azonnal el tudott helyezkedni a tanulmányok befejezése után. A munkába állók negyven százaléka barát, rokon, ismerős ajánlása alapján talált állást, hirdetés útján, munkaügyi központ révén 4, az internet segítségével pedig mindössze 1 százalék