A lap értesülése szerint a rendeletet kifejezetten az MFB tulajdonosi jogait gyakorló kancelláriaminiszternek címezték, ugyanis azt a célt szolgálja, hogy az állami bankot és a felvásárlási utasítást kiadó kancelláriaminisztert az ügy kapcsán a felelősség alól mentesítse.
Biztosan veszteséges tranzakciók
A probléma az, hogy a különböző eljárások alatt lévő szövetkezetek többségében az üzletrészeknek semmilyen értékük nincs, miközben azokat az állam az 1992-es nevesítéskori névérték száz százalékán veszi meg.
Vagyis az MFB - illetve a bank felvásárlást végző üzletrész-hasznosító kft.-je - a vétel kapcsán olyan akciót bonyolít le, amelynél előre tudja, hogy a befektetett források megtérülésére az esetek zömében még részlegesen sincs esély. Az ilyen vétel pedig alapvetően ellentétes a pénzintézetek működését szabályozó törvényi előírásokkal.
Az MFB nem kommentálja a lap értesüléseit
A Világgazdaság úgy tudja, az MFB erre hivatkozva nem akarta felvállalni a vásárlást. A banknál nem kívánták kommentálni a miniszterelnök szerdai bejelentését sem, amely szerint a csődeljárás, felszámolás és végelszámolás alatt álló gazdaságok üzletrész-tulajdonosai már március 4-től bejelenthetik igényeiket az állami kifizetésre.
A költségvetés téríti majd meg a kidobott milliárdokat?
Ma 150-250 szövetkezet állhat csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt, az ott lévő üzletrészek névértéke pedig 10-15 milliárd (egyes becslések szerint akár 30-40 milliárd) forint lehet - tudtuk meg a lap érdekképviseleti forrásokból.
Szakértők szerint nyilvánvaló, hogy a vétel miatt az MFB kft.-jének, végső soron pedig az állami pénzintézetnek vesztesége keletkezik, amelyet nagy valószínűséggel a költségvetés térít meg. Így a kormány végeredményben olyan forrásokat fordít az üzletrészvételre, amelynek elköltésére törvényi felhatalmazása nincs.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
