Még az idén konszolidálják az MFB-t?

Szó sincs arról, hogy a Pénzügyminisztérium (PM) a GDP 7,2 százalékát elérő idei államháztartási hiányt venne alapul a jövő évi költségvetési tervek összeállításakor - cáfolta az erről szóló tegnapi lapértesüléseket Máté Dániel, a pénzügyi tárca szóvivője. A PM szerint 6 százalék körüli hiányra van kilátás abban az esetben, ha az eddigi folyamatok tartósak maradnak - mondta Várfalvi István helyettes államtitkár.

A piac azonban szkeptikusabb, és inkább 7,3-7,5 százalékos deficitet tart valószínűnek 2002-ben. Eltér a tárca és az elemzők véleménye a jövő évi hiányt illetően is: a PM szerint tartható a megcélzott 4,5 százalék, míg a másik oldal ennél magasabb, 5 százalék körüli deficitre számít. Amennyiben a kormány tervezete valósul meg, úgy jövőre 830-840 milliárd forint lehet az államháztartás hiánya.

Az idei deficitet nagyban befolyásolják az év hátralévő részében várható folyamatok. Ahhoz, hogy a hiány ne haladja meg a GDP 6 százalékát, 996 milliárd forint alá kell szorítani a bevételek és a kiadások eltérésének mértékét. Márpedig szeptember végéig 756 milliárd forint deficit halmozódott fel, ami nem tartalmazza az EU-módszertannak (ESA-95) megfelelő elszámolási rendbe tartozó elemeket, köztük az ÁPV Rt. és az MFB gazdálkodását. Az év utolsó hónapjaiban megdobja a kiadásokat az évközi közalkalmazotti béremelés és az agráradósság konszolidációja.

Megint feltornáznák a hiányt?

Piaci vélemények szerint sokakban az 1998-as emlékek idéződhetnek fel az év végén. Akkor a májusban megválasztott Fidesz-kormány év végén elszámolta a Postabank több mint 150 milliárd forintos veszteségét, ezzel feltornázva a hiányt (a politikai felelősséget pedig az előző kormányra ruházta át). A rákövetkező évben a magas bázisról az infláció alultervezésével mérsékelte a deficitet. Idén az MFB-vel ismétlődhet meg ez az eljárás, annyi különbséggel, hogy ez a konszolidáció nem jelenik meg többletként az ESA-95-ös mérlegben. Az idén még hivatalos, szűkebb merítésű GFS-mutatót azonban emelné egy ilyen eljárás.

A kormánynak pedig nem lenne feltétlenül szükséges most rendeznie a bank tőkehelyzetét. Németh Marcell, az Allen & Overy bankjogásza szerint a hitelintézeti törvény és a nemzetközi szabályok ugyan nem teszik lehetővé, hogy hitelintézet negatív saját tőkével vagy a jegyzett tőkénél alacsonyabb saját tőkével működjön. A bank saját tőkéje a félév végén 116,7 milliárd forint volt, így az erre vonatkozó előírásnak megfelelt. A saját tőkének a jegyzett tőke szintjére történő feltöltése sem kényszer, legalábbis a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 18 hónap haladékot adhat erre.

60-70 milliárd forintba kerülhet az MFB konszolidációja?

Az MFB szóvivője, László Boglár elmondta, hogy egyelőre nem látható, pontosan mekkora konszolidációra lesz szükség a banknál (az első félévi veszteség csaknem 60 milliárd forint volt). A további tőkevesztés mértéke attól függ, hogy az autópálya-építés finanszírozására melyik koncepciót fogadja el a kormány, illetve, hogy az ÁPV Rt. milyen módon fizet az MFB által átadott portfólióelemekért (az MFB névértéken szeretné átadni a privatizálandó társaságokat, az ÁPV Rt. halasztott fizetést szeretne).

A Napi Gazdaság más forrásból úgy értesült, hogy a kormány a jegyzett tőke mértékéig készül a bankot konszolidálni, ami 60-70 milliárd forinttal növelné a költségvetés hiányát.