Bírósági ügy lett a százmilliós közjegyzőbizniszből

„A Microsec Kft. a Siemens Zrt. szolgáltatói árának hozzávetőlegesen harmadáért nyújt magasabb színvonalú szolgáltatásokat. (…) Az 55/2007. (XII. 21.) IRM rendelet… lehetőséget biztosít a MOKK számára, hogy megszabaduljon a számára rendkívül hátrányos szerződéstől” – többek között ezek a mondatok szerepeltek abban a levélben, amelyet július elején megkapott a több mint háromszáz magyar közjegyző. És ezek a mondatok voltak azok, amelyek kivágták a biztosítékot a Siemensnél.

Kesztyűs kézzel nem lehet

„Van, akivel kesztyűs kézzel nem lehet bánni” – háborodott fel a német érdekeltségű cég egyik vezetője, amikor tudomást szerzett a levélről. Ha a vállalat hivatalosan nem is fogalmazott ilyen erősen, a Siemens is „elég furcsa piaci magatartásnak” nevezte a MOKK és a Siemens között fennálló szerződés néhány részletét is tartalmazó levelet, melynek nyomán írásban kérték a Microsecet: egy újabb levélben vonja vissza a Siemens szerint megalapozatlan kijelentéseit, például az árak állítólagos háromszoros különbségéről. Az erre kapott, Dalos Mihály ügyvezető által aláírt válaszlevélből azonban kiderül: a Microsec szerint a Siemens kifogásai megalapozatlanok voltak.

"Ezt követően döntött úgy a cégünk, hogy keresetet nyújtunk be a Fővárosi Bírósághoz" – mondta Farkas Szilvia, a Siemens kommunikációs igazgatójal. A Siemens a jó hírneve és az üzleti titkai megsértése mellett a versenysemlegesség megsértése miatt is pereli a Microsecet (az üzleti titok megsértését azzal indokolták, hogy a Microsec-levélben szerepelnek konkrét, az Index által az üzleti titok miatt nem közölhető számadatok arról, mekkora összeget fizet a közjegyzői kamara a 2002 óta érvényes szerződés alapján a Siemensnek). Az ominózus levél ugyanis egy olyan időszakban született meg, amikor épp folyt egy verseny a két cég között az elektronikus közjegyzői letéti tárolás kialakítására – azt a versenyt végül a Microsec nyerte meg.

Nem vagyunk ijedősek

Ön többet tud, mint mi – reagált megkeresésünkre Dalos Mihály, a Microsec ügyvezetője. Mint mondta, nincs tudomásuk arról, hogy a Siemens feljelentést tett volna, „nem láttunk ilyen bírósági beadványt”. Az ügyvezető szerint a közjegyzőknek elküldött levélben csak tényeket írtak le.

Ilyen ténynek nevezte azt az állításukat, hogy olcsóbban végzik a munkát, mint a Siemens, bár későbbi kérdésünkre elismerte: nem tudnak arról, hogy aktuálisan milyen tarifái vannak a Siemensnek. „Arról tudok, hogy akkor mi voltunk az olcsóbbak, amikor velünk szerződést kötött a kamara” – fogalmazott.

Arra a felvetésünkre, hogy hogyan kommentálják a bírósági beadvány – elvileg tőlünk megtudott – tényét, Dalos Mihály azt mondta: a Siemens magatartása „meglehetősen furcsa, nem túl versenybarát hozzáállás”. A piaci versenyben persze nem meglepő, hogy a versenytársak feljelentik egymást, de „nem vagyunk ijedősek” – tette hozzá.

Százmilliókért megy a harc

A két cég között elmérgesedő viszony hátterében egy évi több százmillió forintos üzlet áll, hiszen a közjegyzőknél éves szinten mintegy 300-400 ezer olyan dokumentum születik, amelyet kötelesek elektronikusan archiválni. Még a 2003-ban elfogadott, az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismerésérő szóló törvény írta elő egyes okiratfajták elektronikus archiválását a közjegyzői kamara (MOKK) által rendelkezésre bocsátott archívumban.

Ennek az archívumnak a kialakítására – pontosabban a Siemens AG által Ausztriában már 2000 óta működtetett hasonló rendszernek a honosítására – és működtetésére a Siemens Rt. 2002-ben nyerte el a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által kiírt közbeszerzési eljárást. Ezt követően megszületett a MOKK és a Siemens között jelenleg is érvényes szerződés a Közjegyzői Digitális Levéltár üzemeltetésére. A rendszer próbaüzeme, még csak 15 közjegyzővel, 2003 őszén kezdődött, az éles üzemeltetés 2004. január 1-jén indult, abba akkor már valamennyi közjegyzőt bekapcsolták.

Noha a Siemens szerint az általuk végzett archiválás minőségét sosem kritizálták, a kamara 2007 elején szerződést kötött a Microsec Kft.-vel is az okiratok archiválására, így azóta két szolgáltatóval áll szerződéses kapcsolatban – hiszen a Siemens-szerződést sem mondták fel –, tehát kétszer fizet egy szolgáltatásért. Pontosabban nem is a kamara, hanem a közjegyzők – vagyis közvetve maguk az ügyfelek, akik kifizetik a közjegyzői díjat. Ráadásul a párhuzamosan működő archívumok csak megnehezítették a közjegyzők munkáját.

Nem volt magyar ár

Amikor 2002-ben létrejött a KDL-ről a megállapodás, nem volt magyarországi piaci ár. A kamara és a Siemens akkori szerződésében nyugat-európai árat határoztak meg, az elkészült rendszer és annak működtetése a mai fogalmaink szerint is rendkívül drága lett. Mivel a Siemensszel sikertelenül alkudoztunk az árcsökkentést, 2006-ban a kamara olcsóbb szolgáltatásra kötött szerződést a Microsec-kel – vázolta a kettős szerződés hátterét az Index kérdésére Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

A kamara a Siemens-szerződésből viszont annak 2009-es lejártáig nem tudott kilépni, „az gyakorlatilag nem felmondható, akkora költségei lennének ugyanis a kártérítésnek és az elmaradt haszonnak” – indokolt az elnök. Hozzátette: idén májusban sikerült szerződést módosítaniuk, a Siemens ugyanis a magyarországi feltételeknek megfelelő árat ajánlott, ami kedvezőbb elszámolást tenne lehetővé.

Az archiválást azonban továbbra is a Microsec végzi, aminek azonban már nem üzleti, hanem jogi okai vannak. Az igazságügyi minisztérium ugyanis – amely a cégnyilvántartási szolgáltatás kapcsán évek óta szoros kapcsolatban áll a Microsec-kel – 2007 decemberében módosította az archiválás üzemeltetését szabályozó 34/2004 (XI. 19.) számú minisztériumi rendeletet.

Minősítést kell szerezni

A jogszabály-változtatás nyománl – erre hivatkozott a cikkünk elején idézett Microsec-levél – a kamara csak minősített szolgáltatóval végeztethet archiválást. Miután Microsec már a rendelet megszületésének időpontjában minősített szolgáltatónak számított, a jogszabály – amely a legalább féléves időigényű minősítésre pontosan fél évet hagyott – gyakorlatilag egyetlen cégről, a szerződéssel rendelkező Siemensről szól. (A minősítés a Nemzeti Hírközlési Hatóságtól kell kérni, igazolja, hogy cég megfelel az NHH által megfogalmazott, biztonsági, dokumentációs és üzemeltetési feltételekre vonatkozó előírásoknak.)

Az IRM-et megkérdeztük, mi indokolta ezt a rendeletmódosítást és a szűkre szabott határidőt. A tárca közölte: "a közjegyző mint igazságszolgáltató hatóság által nyújtott elektronikus szolgáltatások megkövetelik, hogy azokat a legmagasabb szintű védelmet biztosító informatikai háttér támogassa, így a közjegyző által készített dokumentumok archiválása során is olyan szolgáltatónak kell ezt a feladatot ellátnia, amely (mind az aláírás, mind az archiválás tekintetében) minősített szolgáltatóként került nyilvántartásba vételre."

A minisztérium szerint a rendelet nem a szolgáltatókat kötelezte a minősítés megszerzésére, hanem a MOKK-ot arra, hogy minősített szolgáltatóval szerződjön. Ezzel a változással "a közjegyző által készített "minősített közokiratok archiválási eljárása is intézményi felügyelet alá került, hiszen a nyilvántartásba vett archiválási szolgáltatókra külön törvény szerinti szigorú bejegyzési és működési szabályok vonatkoznak" – érvelt az IRM, megjegyezve: a szabályozással "az elektronikus levéltárban elhelyezett közjegyzői dokumentumok biztonságos tárolásának teljes körű jogi és intézményi hátterét" teremtették meg.

A szűkösnek tűnő határidőt a minisztérium szerint a jogszabály megalkotását megelőző egyeztetésen senki nem kifogásolta. "A jogszabály alkotása során, annak előkészítésekor kötelező a közigazgatási egyeztetés, így többek között az érintett kamara véleményének a beszerzése is... sem a kamara, sem egyéb részről nem merült fel olyan szakmai érv, mely valószínűsítette volna, hogy a jogalkotó által elérni kívánt cél (a mielőbbi lehető legmagasabb fokú archiválási biztonság megteremtése) hat hónapos határidőn belül nem valósítható meg" – olvasható a tárca sajtóosztályától kapott válaszban.

Szerződést módosítottak

Amint szerződést tudtunk módosítani a MOKK-kal, nyomban elkezdtük a minősítési eljárást – mondja Farkas Szilvia. Mivel azonban a szerződésmódosítás hosszú szakmai egyeztetés után csak májusban történt meg, a Siemens nem a jogszabályban előírt június 21-től, hanem idén novembertől tud majd a MOKK-nak minősített archiválási szolgáltatást kínálni.

A MOKK-választmány májusban, az említett szerződésmódosítás idején úgy döntött, hogy ha a Siemens minősített archiválást tud nyújtani, akkor újra ott archiváltatnak. Amikor ezt a döntést meghoztuk, úgy tudtuk: a jogszabályi feltételek változni fognak, azonban nem változtak – mondta Tóth Ádám.

Adnak hatvan napot?

A kamara választmánya így pénteken újra foglalkozik a Siemens-szerződéssel, az elnök szerint várhatóan felszólítják a céget, hogy a szerződésben szereplő hatvan napos türelmi időn belül feleljen meg a jogszabályi feltételeknek. Tóth a kérdésünkre azt mondta: tud arról, hogy a Siemens elkezdte a minősítést, de nem tudja, hogy be tudja-e fejezni ennyi idő alatt.

A Microsec nem tud arról, hogy a kamara választmánya pénteken foglalkoznak ezzel a témával – reagált ezzel kapcsolatos kérdésünkre Dalos Mihály. Szerinte az, hogy a kamarának most két szerződése van, „nyilván saját érdekeiket szolgálja”. „Amennyiben a személyes véleményemre kíváncsi: ha én lennék a kamara, akkor tartósan mindkét szolgáltatóval szerződnék, mert az a legjobb, ha azok versenyeznek egymással. És még csak nem is kell feltétlenül duplán fizetni, csak jól kell megállapodni. Olyan ez, mintha venne például az ember két telefont, és mindig azt használná, amelyik éppen olcsóbb” – mondta Dalos.

Hogy mi lesz a szerződések sorsa, azt a kamarától sem tudtuk meg. Tóth Ádám csak annyit mondott, hogy a Siemens-szerződés „egyébként is megszűnőben van, 2009-ben le fog járni”. A Microsec-kel ugyanakkor, hangsúlyozta Dalos Mihály, határozatlan idejű szerződést kötött a kamara, amely nem tartalmaz rendelkezésre állási díjat és bármikor külön feltétel nélkül felmondható. Arra a kérdésre, hogy ha a Siemens időközben megszerzi az előírt minősítést, tervezik-e az újrakötést, Tóth Ádám annyit mondott: „korai még erről nyilatkozni, ha bármit mondanék, az találgatásnak minősülne”.