Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Milliárdok tűnnek el a csődökkel

2004.09.14. 09:30
Mindössze minden ezredik forint kerül vissza a hitelezőkhöz a jogerősen befejezett felszámolási eljárásokban. A leendő törvény sok jogosultságot adna a hitelezőknek, ők döntenének a cég sorsáról, megválaszthatják a felszámolót, így ellenőrizhetik az eljárás költségeit.
Az elmúlt három évben jogerősen befejezett 130 felszámolási eljárásban a bejelentett négymilliárd forintot meghaladó hitelezői igény mindössze 0,08 százalékát fizették ki az adósok. Ez Csőke Andreának, a Fővárosi Bíróság bírájának - úgymond - magánstatisztikája az általa vitt ügyekről.

Jogosultság

Ha hozzátesszük, hogy csak a fővárosi igazságszolgáltató fórum mintegy húsz felszámolási bírájának hasonló számú eljárásaiban sem jobb a hitelezők kielégítésének aránya, úgy elképesztő vagyoneltűnést és a felszámolások feleslegességét is konstatálhatjuk. Nem véletlen tehát, hogy az új fizetésképtelenségi törvény előkészítésében közreműködő bírónő különösen szorgalmazza a hitelezővédelmet elősegítő szabályozást.

A leendő törvény kétségkívül sok jogosultságot adna a hitelezőknek, ők döntenének a cég sorsáról. Nemcsak a megegyezés múlik rajtuk, hanem a reorganizáció és a felszámolás is. Megválaszthatják a felszámolót, így ellenőrizhetik az eljárás költségeit.

Különös jelentősége lesz tehát a hitelezői gyűlésnek, illetve szavazásnak, tekintettel arra is, hogy érdekeik korántsem egységesek. A nagyhitelezők, köztük elsősorban a zálogjogosult bankok, nem feltétlenül akarnak egyforma megoldást például a néhány százezer forintos követelésű beszállítókkal - fejtette ki Csőke Andrea.

Nincs reorganizáció

A jelenleg hatályos csődtörvény szerint, ha valakinek a felszámolási kérelem benyújtását megelőzően egy évvel már élt a zálogjoga, a felszámolás során az eladási árbevétel - költségekkel csökkentett - ötven százalékát mindenképpen megkapja. Félő, hogy e szabály fenntartása esetén a nagy zálogjogosultak nemigen voksolnak majd a reorganizációra, jóllehet az lenne a törvény egyik célja.

Ugyan miért is kockáztatnának, amikor a felszámolásban a zálogtárgy révén ők biztosan hozzájutnak követelésükhöz, vagy annak meghatározott részéhez. Velük szemben a kishitelezők érdeke lehet a cég újraműködtetése, ami a csődbe jutott munkahely dolgozóinak reménye is. Az államnak szintén érdekében állhat a vállalkozás működésének helyreállítása, gazdaságossá tétele, hiszen a sikeres reorganizációval nem kell fizetnie a munkanélküli segélyt, és megmarad a cég adófizetőként is.

Folyik a vita, hogy miképpen alakítható ki a hitelezői érdekek megfelelő egyensúlya. Olyan megoldást kell találni, hogy a zálogjogosultnak ne vegyük el jogait, de ne is adjunk számára túlsúlyt a döntésben - mondta a bírónő. Példaként említette a tíz évig készült német csődtörvényt, ami olyan nagy jogokat adott a zálogjogosultaknak, hogy néhány év után meg kellett változtatni a szabályokat.

Ragaszkodnak

Nálunk egyfajta megoldás lenne, ha a zálogjogosultaknak biztosan kifizetendő ötven százalék nem kerülne be az új törvénybe, hiszen ezt a "veszteségüket" a tervezet egyéb részeiben megjelenő új ellenőrzési és döntési jogaik kiegyenlítenék. Mások, köztük a bankok képviselői - érthetően, hiszen érdekük - ragaszkodnának a mostani szabály továbbviteléhez.

Teljes az egyetértés viszont abban, hogy egyszerűsíteni kell a hitelezők kielégítési sorrendjét. Ez ugyanis a sok módosítás miatt szinte kiismerhetetlenné vált mára. A tervek szerint az első helyen változatlanul az eljárás költségei állnak, azt követik a biztosított, aztán a nem biztosított követelések, végül pedig a késedelmi kamatok. A Ptk. megújítására is figyelemmel, még kérdéses, hogy - a zálogjog mellett - mi tekinthető majd biztosítéknak.

Olyan új, Európában már bevált intézmények is bekerülhetnek, mint például a biztosítéki engedményezés. A szakemberek úgy vélik: a nem biztosítottak körében nem szabad senkinek sem előnyt adni, mert akkor mindenki kedvezőbb pozícióra törekedne a sorban. A törvény koncepciója az ősszel kerül a kormány elé.