Az MNB óv a fiskális politika lazításától
A Monetáris Tanács döntése meghozatalakor nem hagyta figyelmen kívül, hogy az elmúlt hetekben a javuló inflációs adatok ellenére sem vált számottevően kedvezőbbé a magyar gazdaság hosszabb távú kockázati megítélése -- áll a monetáris tanács közleményében. A továbbra is fennálló egyensúlyi kockázatok miatt a testület rendkívül fontosnak tartja, hogy a Stabilitási és Növekedési Egyezmény (a maastrichti konvergencia kritériumok) reformja, különösen a magán-nyugdíjpénztári befizetések elszámolásának megváltozása ne vezessen a Konvergencia Programban vállaltnál lazább fiskális politikához.
A tanács ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a külső körülmények összességében kedvezőek az inflációs cél -- 2006 decemberére 3,5 százalék -- teljesítéséhez. Támogatóan hat a forint erős árfolyama mellett a piaci verseny több szegmensben megfigyelhető erősödése, valamint költségoldalról a bérinfláció mérséklődése, keresleti oldalról pedig a fogyasztási dinamika lassulása. A testület megítélése szerint így lehetséges a monetáris kondíciók lazítása.
Kisebb erősödéssel reagált a forint
A forint kisebb erősödéssel reagált a döntésre, míg délelőtt 248,50 ft/eurós árfolyam fölött, kettő után már 248,15-ös árfolyamnál születtek kötések -- mondta az Indexnek Trippon Mariann, a CIB Bank Rt. vezető elemzője. A szakértő utalt rá, az MT döntése megfelelt a piac várakozásainak: bár a február 22-i, utolsó kamatvágást követően az elemzők még arra számítottak, hogy a tanács márciusban újra hasonló, 0,75 százalékos ütemben lép, az egész régiót érintő tőkekivonás után a piaci várakozások is módosultak, és egyhangúlag maximum fél százalékos csökkentést vártak.
Technikai értelemben minden feltétel adott lenne a nagyobb ütemű illetve a további csökkentéshez -- hangsúlyozta Trippon Mariann, az MNB-nek azonban a kedvező makrogazdasági mutatók mellett tekintettel kellett lennie arra, hogy a piaci hangulat jelen pillanatban igen törékeny, egy radikálisabb kamatcsökkentés pedig nagyobb mértékű tőkekivonáshoz, ezáltal drasztikusabb forintgyengüléshez vezetne. Az inflációs célok ugyan akár a 252-255 forint/eurós árfolyamsávban is teljesíthető lenne, az azonban fontos, hogy a forint árfolyammozgása ne legyen hektikus, kiszámíthatatlan.
Nyárig újabb csökkentést, az év végéig a forint gyengülése várható
Az elemző arra számít, hogy a következő időben a piaci hangulat megnyugszik, a forint árfolyam stabilizálódik: ebben az esetben a nyárig újabb fél százalékos kamatcsökkentésre lehet számítani. A várható folyamatokban meghatározó szerepe lesz az USA-ból érkező makrogazdasági adatoknak, annak, hogy ezek csökkentik-e az ottani kamatemelési várakozásokat: ez ugyanis meghatározó tényező a nagy befektetési alapok portfoliójának kialakításakor.
A forint árfolyamát az elemzők egyre nehezebben határozzák meg hosszú távon: Trippon Mariann szerint az év végére inkább csak tippelni lehet egyelőre, de most 250-252 közötti árfolyam tűnik a legvalószínűbbnek, a forint enyhe, de folyamatos gyengülése mellett.