Félszázalékos kamatcsökkentés

A szinte egybehangzó, negyedszázalékos csökkentést váró piaci várakozásokat meghaladó, fél százalékos kamatcsökkentésről döntött a monetáris tanács. Az idén eddig már két ízben is volt fél százalékos csökkentés, januárban és március 29-én, de azóta csak az óvatosabb, negyedszázalékos ütemben vágtak.

A jegybanki alapkamat alakulása
2005. július 19-től	6,75 %
2005. június 21-től	7,00 %
2005. május 24-től	7,25 %
2005. április 26-tól	7,50%
2005. március 30-tól	7,75%
2005. február 22-től	8,25%
2005. január 25-től	9,00%
2004. december 21-től	9,50%
2004. november 23-tól	10,00%
2004. október 19-től	10,50%
2004. augusztus 17-től	11,00%
2004. május 4-től	11,50 %
2004. április 6-tól	12,00 %
2004. március 23-tól	12,25%
2003. november 28-tól	12,50%
forrás: MNB

Miközben augusztus elején, az erős forintnak köszönhetően felerősödtek azok a piaci találgatások, , melyek szerint fél százalékos csökkentésre is lehet számítani, a Reuters szokásos, a múlt hét végén közzétett elemzői körképet már óvatosabb várakozásokat mutatott: e szerint a megkérdezett 18 elemző szinte egyeséges negyedszázalékos csökkentést várt, és csak ketten akadtak, akik -- helyesen -- fél százalékos mérséklésre számítottak.

Gyengült a forint

A forint délelőtt -- részben alighanem a szinte biztosra vett negyedszázalékos ütemnek -- nem mozdult. Korábban azonban több elemző is jelezte: fél százalékos kamatvágás esetén már lehet arra számítani, hogy kisebb mértékben, de gyengül az utóbbi hetekben +/- 15 százalékos sávhatár erős, 240 ft/eurós oldalának közelében állomásozó magyar pénz. Ez be is következett: a vártnál nagyobb mértékű kamatcsökkentés után az euró 244,25/35 Ft volt, míg a bejelentés előtt 243,70 Ft körül állt a kurzus. Reggel az euróval az 243,60/80 forinton, pénteken délután pedig 243,60/67 forinton kereskedtek.

Az inflációval elégedett, a hiánnyal nem az MNB

A jegybank közzétette inflációs jelentését is. A dokumentum szerint az elmúlt időszakban az inflációs folyamat kedvezően alakult, a fogyasztóiár-index 3-4 százalék közé, a maginfláció 2 százalék alá csökkent. A maginfláció mérséklődéséhez hozzájárult a stabil árfolyam mellett fokozottan kibontakozó importverseny belföldi árakat fegyelmező hatása és a fogyasztási kereslet visszafogott növekedése. Eközben a gazdaság egyensúlyi pozíciója is valamelyest javult, de a folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is magas. A kedvezőtlen egyensúlyi helyzetet azonban az MNB szerint jelenleg ellensúlyozza a nemzetközi tőkepiacok nagyon erős kereslete a kockázatosabb befektetési kategóriába tartozó eszközök iránt, így a hazai pénz- és devizapiacokat az elmúlt néhány hónapban viszonylagos stabilitás és a hozamok mérséklődése jellemezte.

Bizonytalan a jövő

A gazdasági folyamatok 2006-2007-es alakulását jelenleg a szokásosnál is nagyobb bizonytalanság jellemzi. Ennek legfontosabb forrása az, hogy a kormány számos olyan jövőbeni intézkedést jelentett be, amelyek számottevő mértékben befolyásolhatják a növekedés, a fizetési mérleg és közvetett módon a kockázati megítélés alakulását, ugyanakkor - mivel az intézkedések nem teljeskörűek - csak a következő évekre benyújtott költségvetések ismeretében lehet felmérni összhatásukat. "Ha csak az eddig bejelentett kormányzati intézkedéseket és az idei évben meghozott egyenlegjavító intézkedések átmeneti jellegéből fakadó determinációkat vennénk figyelembe, ellentételező intézkedések hiányában 2007-ig a költségvetési deficit a GDP arányában több mint 3 százalékkal növekedne, amit a folyó fizetési mérleg számottevő romlása kísérne" -- írják az MNB elemzői. Egy ilyen gazdasági pálya hosszútávon nem fenntartható, mivel a gyorsuló eladósodás megkérdőjelezné a gazdaság finanszírozhatóságát, és a növekedés tartós és jelentős lassulását eredményezné. Ugyanakkor a tervezett lépések hatásának tényleges ellensúlyozására a jegybank szerint is csak olyan intézkedésekkel van lehetőség, melyek ami az államháztartás strukturális reformja nélkül nem tűnnek megvalósíthatónak.

Az MNB így a várható folyamatok leírásakor azzal a feltételezéssel él, hogy az államháztartásban a következő két évben alacsony ütemben emelkednek a bérek, stagnálnak a működési költségek és a beruházások, illetve azzal, hogy a pénzpiacok elégségesnek tekintik ezt a fiskális alkalmazkodást, így fennmaradhat a jelenlegi kedvező kockázati megítélés.

Három százalék a cél

A kamatdöntés utáni tájékozatón részt vett Veres János is, a pénzügyminiszter elmondta: az éves cél meghatározásáról áttérnek a középtávú cél meghatározására. Erről múlt szerdán a kormány is tárgyalt, ma a Monetáris Tanács tűzte napirendjére. A 2007-es cél 3 százalék, mely összhangban van a felzárkozó gazdaság jellegével. A 3 százalékhoz a "szokásos" +/-1 százalékos toleranciasáv tartozik. Járai Zsigmond MNB elnök hozzátett, teljes volt az egyetértés a kormány és a jegybank között a fenti döntésben. 2006-ra a cél marad 3 százalék, utána folyamatosan három százalék lesz a rendszer működése alatt.