Eltűnt 93 milliárd forint

2008.06.01. 10:19
A 2000. januárjától rendelkezésre álló adatok alapján nem volt még rá példa, hogy egyik hónapról a másikra csökkenjen a háztartások teljes hitelállománya (az összes monetáris intézményt figyelembe véve); idén áprilisban azonban ez következett be. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által pénteken közzétett statisztika szerint ráadásul jelentős is volt a hitelállomány olvadása, amelyhez két tényező együttesen járult hozzá. A fontosabb ok a forint erősödése volt, amely jelentősen olvasztotta a devizahitel-állományt.

Az MNB adatai szerint 2008. áprilisában a háztartásoknak nyújtott hitelek állománya az előző hónaphoz viszonyítva 93 milliárd forinttal (nagyjából másfél százalékkal) 6350 milliárd forintra csökkent. Így a hitelállomány ismét alacsonyabb volt, mint a betétállomány. Utóbbi 6425 milliárd forintot jelentett, ami 59 milliárd forintos növekményt tükröz.

A háztartások hitelállományának példátlan csökkenéséhez két fő tényező járult hozzá. Egyrészt folytatódott a forintalapú hitelállomány lassú olvadása, mivel a törlesztések mérete meghaladja az új hitelek állománynövelő hatását. Másrészt a forint erősödése miatt jelentősen csökkent a háztartások devizahiteleinek (kimutatott) állománya.

A forinthitelek állománya mintegy 25 milliárddal, a devizahiteleké 67 milliárddal csökkent. Utóbbi úgy jött ki, hogy míg az új hitelfelvételek (tranzakció szinten) 114 milliárddal növelték az állományt, addig a hónap során bekövetkezett forinterősödés több mint 180 milliárd forinttal csökkentette azt.

Az MNB hó végi középárfolyamai alapján a forint április során bő 2 százalékot erősödött az euróval, és mintegy 5-5 százalékot a svájci frankkal és a japán jennel szemben. Május során a forint további jelentős felértékelődést mutatott, így nem lenne váratlan, ha májusra vonatkozóan is a háztartások hitelállománya csökkenéséről szóló statisztika látna napvilágot.

A részletes adatok szerint a háztartások lakáscélú hiteleinek súlya az összes hitelen belül 52,1 százalékról 52,2 százalékra nőtt, míg az állomány 37,8 milliárd forinttal csökkent. A lakáscélú hitelek között a devizahitelek aránya 51,1 százalékról 50,9 százalékra csökkent. A fogyasztási célú hitelek súlya a háztartásoknak nyújtott összes hitelen belül 42,6 százalékról 42,4 százalékra, az állomány pedig 49,2 milliárd forinttal 2695,8 milliárd forintra csökkent.