Rendkívüli kamatcsökkentés

2008.12.08. 14:13
A piac már árazta a csökkentést, a forint stabil, a bankközi kamatok is lefelé indultak, minden adott volt egy kamatcsökkentéshez, de ha már rendkívüli ülés, lehetett volna többet is – értékelték elemzők a jegybank őket is meglepő bejelentését, miszerint holnaptól 10,5 százalék az alapkamat. Két hete szintén fél százalékpontot vágtak, és két hét múlva esedékes az újabb ülés, amikor további csökkentésre lehet számítani.

A Monetáris Tanács a mai ülésén a jegybanki alapkamat szintjét 10,50 százalékban állapította meg. A részletes indoklást hamarosan közzé tesszük. Ez a két mondat került fel ma kettő órakor váratlanul a Magyar Nemzeti Bank honlapjára. A tanács tehát rendes, de saját menetrendje szerint nem kamatdöntő ülésén határozott a rendkívüli csökkentéseről.

A forint alig reagált

Egy pillanatra ugyan 266 forintra is felugrott az euró ára közvetlenül a kamatcsökkentés bejelentése után, az árfolyam valójában alig reagált a döntésre: fél háromkor már újra a döntést megelőzően is jellemző 264,50 körüli szinteken folyt a kereskedés.

A fél százalékpontos csökkentés azt jelenti, hogy az október 22-én bejelentett, három százalékpontos rendkívüli emelés harmadát dolgozta le eddig a jegybank. Az elemzők korábban arra sem számítottak, hogy novemberben megindulna a csökkenés, de a kamatdöntő ülésén két héttel ezelőtt már fél százalékpontot csökkentett a monetáris tanács.

Miközben az elmúlt héten a forint a 265 körüli szint mellett stabil volt, vállalkozói körök és a Fidesz is egyre nagyobb nyomást gyakoroltak az MNB-re a kamat csökkenése miatt. A vállalkozók szerint ugyanis ilyen kamatszint mellett képtelenség kitermelni a hitelek költségét. Többen ugyanakkor már a rendkívüli kamatemelés szükségességét is megkérdőjelezték, ezt akkor, a négynapos októberi szünet fényében viszont az elemzők többsége indokoltnak mondta.

Meg volt ágyazva, de akkor már többnek is

Két héttel ezelőtt a jegybank a fél százalékpontos vágással elkezdte az október végi rendkívüli, 3 százalékpontos kamatemelés visszavételét, azóta pedig több nyilatkozat is napvilágot látott arról, hogy folytatódhat a kamatcsökkentés - emlékeztet Samu János, a Concorde Zrt. makroelemzője.Az inflációs várakozások mérséklődtek; a kötvény- és állampapírhozamok, valamint a bankközi kamatok szépen csökkentek, főként az elmúlt két hétben, vagyis a pénzpiaci folyamatok megágyaztak a jegybanki alapkamat mérséklésének - foglalta össze az előzményeket a közgazdász.

A piac az elkövetkező kilenc hónapra összesen 3,5 százalékpontos kamatvágást áraz, innen nézve tehát belefér a mostani, a monetáris tanács rendkívüli ülésén hozott kamatcsökkentési döntés - teszi hozzá Barcza György. A K&H Bank vezető elemzője szerint a december 22-i ülésen sincs kizárva egy újabb 50 bázispontos vágás, ahogyan a januári ülésen is fél százalékponttal mehet lejjebb az irányadó ráta.

Az azonban nehezen érthető - emeli ki Barcza -, hogy ha a jegybank gyorsítani akar a monetáris feltételek enyhítésén, amit a rendkívüli ülésen hozott döntés sugall, akkor miért egy normál ülésen jellemző fél százalékpontos vágás mellett tette le a voksát az MNB. A gyorsításhoz inkább az illene, hogy ha már rendkívüli ülésen határoz a ráta leszállításán a monetáris tanács, akkor azt fél százalékpontnál nagyobb lépésben teszi. A piaci szereplők számára tehát fejtörést okozhat a mai lépés, már csak azért is, mivel eddig semmilyen kommentár, jelzés nem érkezett a jegybank felől a kamatcsökkentés gyorsításáról - húzza alá a vezető elemző.

Simor András, a döntés bejelentése utám egy órával tartott sajótájékoztatón azt mondta: nagy vita volt a kamatvágás mértékéről, végül a tartásról és az 50 bázispontos mérséklésről szavaztak a tanácstagok, "túlnyomó többséget" kapott a vágás. A csökkentést megalapozta, hogy biztonságosabbá vált az állam finanszírozása: a parlament elfogadta a 2009-es költségvetést és a fegyelmezett állami gazdálkodásról szóló törvényt, a világgazdaságban mérséklődnek a kamatszintek, vagyis a hazai kamatprémium magas maradt.

Októberi érzések

Októberben a forint árfolyama erősen meggyengült: október 22-én szerdán az euró ára kis időre már a 284 forintos szintet is elérte. Márpedig ezt követte az október 23-i négynapos hétvége, amikor is csütörtök-pénteken itthon munkaszüneti nap volt, külföldön viszont nyitva voltak a piacok, és kereskedtek a forinttal is. A jegybank akkor, mint Simor András legutóbb a Magyar Gyáriparosok Szövetségének szakmai rendezvényén december 3-án elmondta, a forintgyengülés ellen akart fellépni: nem azért szigorítottak, mert veszélyesnek érezték a 280 forint körüli euróárfolyamot, hanem azért, mert nem látták, hol lehet a forintgyengülés vége - mondta Simor. A jegybankelnök megerősítette, az ősszel spekuláció folyt a forint ellen, sokan a magyar deviza esésére játszottak.

A jegybankelnök ugyanakkor elmondta azt is: érzésből döntöttek. "Az érzéseinkre támaszkodva próbáltuk felmérni, mi az, aminek hatása van a piacon. Ennek volt, a forint más hasonló devizákhoz képest, relatív értékben elkezdett erősödni" – értékelte a döntésük következményét.

A kamatemelést akkor az elemzők többsége indokoltnak látta, de rögtön megjelentek kritikus hangok is: ezek szerint a döntés szembe ment a külföldi jegybankok politikájával, melyek a recesszió hatásait éppen kamatvágásokkal igyekszik enyhíteni, márpedig a "a befektetőket nem érdekli a jobb kamat, ha egy valuta naponta 2-3 százalékkal gyengül" – mondták többen is.

Az utóbbi hetekben a kritikus hangok egyértelműen felerősödtek: miközben a forint relatíve erősnek és stabilnak látszott, igaz, a 260-270 közötti szinteken, a Fidesz már élesen bírálta az MNB-t, és 6 százalékosnak mondta a szerintük indokolt kamatszintet. A kamatcsökkentést azonban számos vállalkozói érdekképviselet és egyre több piaci elemző, befektetési vezető is indokoltnak látta az ellenzéki párt által múlt héten szervezett szakértői megbeszélésen is.

Így, még a november 24-i, legutóbbi hivatalos kamatdöntés előtt lényegében senki nem várt kamatcsökkentést, sőt, az elemzők többsége úgy gondolta, az idei év végéig is biztosan marad a rendkívüli emeléssel elért 11,5 százalékos kamat, mostanra a piac egyre gyorsabb és jelentősebb kamatcsökkentési ciklust kezd árazni.

Az MNB indokol

A döntést a 2008. október 22-i rendkívüli, 300 bázispontos kamatemelést alátámasztó körülmények jelentős megváltozása indokolja - olvasható az MNB közleményében, amely a döntés után bő fél órával jelent meg. Az európai jegybankok a reálgazdasági teljesítményhez és az inflációhoz kapcsolódó, egyértelműen lefelé mutató kockázatok alapján jelentős kamatcsökkentésekről döntöttek az elmúlt héten. A közelmúltban a hazai gazdaság kockázati megítélése javult, a külső finanszírozásához kapcsolódó korábbi bizonytalanságok - a nemzetközi hitelcsomagnak, a bejelentett költségvetési kiigazításnak és az államháztartás kiadásait korlátozó törvény elfogadásának is köszönhetően - számottevően csökkentek. Ebben a nemzetközi környezetben a monetáris tanács lehetségesnek, a hazai gazdasági kilátások miatt pedig indokoltnak is tartja a jegybanki alapkamat csökkentését.



  • Hírek
  • Hírek