Etelka, Aletta
-3 °C
1 °C

Átveréssel gyanúsítja az OMV-t a Mol

2007.10.01. 15:46
Nem biztos, hogy azoknak az alapkezelőknek a véleményét kell a leginkább figyelembe venni, amelyek spekulációs céllal, az összeolvadásra játszva vásároltak Mol-részvényeket – vélik elemzők. Ferencz I. Szabolcs szerint az OMV állításai az összeolvadás állítólagos előnyeiről félrevezetőek, ezt tárgyalásokon is bebizonyítják befektetőiknek.

A Mol Nyrt. az OMV nyilvánosságra került félrevezető állításai miatt tárgyalásokat kezdeményez jelentősebb befektetőivel azért, hogy a magyar társaság álláspontját is megismerjék az ügyben azok, akikben aggály merült fel a magyar cég magatartását illetően – mondta Ferencz I. Szabolcs, a Mol kommunikációs igazgatója. Az igazgató közölte: az OMV érvei az egyesüléssel kapcsolatos szinergiákról nem valósak.

Hozzátette: a Mol részletes és megalapozott számításai szerint a szinergiákat illetően inkább negatív, mint pozitív szám jön ki végeredményként, azaz a kényszereladásokat is figyelembe véve, mindenki veszítene az ügyleten. Az igazgató úgy vélte, hogy az OMV által korábban közölt 400 millió eurós előnyt semmi sem támasztja alá.

Ferencz I. Szabolcs szerint félrevezető, hogy az OMV azt a látszatot kelti, mintha a versenyjogi engedélyek megszerzése nem jelentene gondot. Ezzel szemben a Mol részletes és megalapozott véleményekkel rendelkezik a tekintetben, hogy az egyesülés jelentős kényszerű eszközeladással és finomítói kapacitásértékesítéssel járna együtt, ami növeli a tranzakció zárásának kockázatait is.

Egyenlő partnerek?

Ausztria azt javasolja a magyar kormánynak, hogy vásárolja meg a magyar vállalat részvényeinek 25 százalékát plusz 1 részvényt, azaz szerezzen blokkoló kisebbségi részesedést a Molban. Martin Bartenstein gazdasági miniszter szerint ezzel a magyar kormány politikailag biztosíthatná, hogy ne kerülhessen sor a Mol OMV általi átvételére, hanem ehelyett – mint fogalmazott – "egyenlő partnerek közötti összeolvadás" valósulna meg. Az osztrák gazdasági miniszter most azt tanácsolja a magyar kormánynak, hogy államosítsa a Molt, ami rossz megoldás volna. Az üzleti eredmények sem igazolják az osztrák modellt – reagált Kóka János.

Az igazgató szerint az is félrevezető, ahogyan az OMV beállítja a Mol alapszabályában lévő 10 százalékos szavazati korlátot. Szemben az OMV állításával ez a szabály az EU egyetlen előírásával sem ellentétes, sőt Európában több vállalat is alkalmaz a részvényesei által megszavazott, ilyen mértékű szavazati korlátot, mint például az osztrák áramcég, a Verbund. A Verbund esetében 5 százalékos a korlát. Az OMV korábban éppen azt a szintén osztrák társaságot akarta sikertelenül felvásárolni, ahol az osztrák államot tulajdonosként szintén Martin Bartenstein gazdasági miniszter képviseli.

Piaci elemzők az ügylettel kapcsolatban elmondták, várható, hogy a közeljövőben több alapkezelő is kérdéseket tesz fel a Molnak, illetve levelet küld a vezetőknek az egyesülés támogatásával kapcsolatban. Azt azonban látni kell, hogy több alapkezelő kifejezetten a szóban forgó ügylettel kapcsolatban vásárolt Mol-részvényt spekulációs célból, éppen ezért nem biztos, hogy ezeknek a véleményét kell a leginkább figyelembe venni – tették hozzá. Ezzel összefüggésben Ferencz I. Szabolcs elmondta, mivel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint sincs OMV-ajánlat, nem tud érdemben reagálni egyes alapkezelőknek az ajánlattal kapcsolatos felvetéseire.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!