Eladható a Mol gázüzletága

A Mol fennállásának talán legnagyobb horderejű kérdésében határoztak tegnap rendkívüli közgyűlésen a Mol részvényesei. Eldöntötték, hogy a jövőben sem a közgyűlés, sem az aranyrészvényes jóváhagyására nem lesz szükség a gázüzletág eladásához, arról a jövőben - a mostani közgyűlésen öt évre újraválasztott Hernádi Zsolt elnökletével és Csányi Sándor alelnökletével működő - 11 tagú igazgatóság dönt.

Teljes egyetértés

A társaság fő döntéshozatali szervének és az államnak a jövőben a jelenlegi gázüzletág eszközeit és tevékenységét birtokló három - jelenleg 100 százalékban Mol-tulajdonú - társaság tulajdoni viszonyaiba nem lesz közvetlen beleszólási joga. Hozzájárulásukat csak a földgázszállítási és rendszerirányítási tevékenységet végző leányvállalat eladása esetében kell kérni, akkor, ha a Mol tulajdoni hányada ebben a leányvállalatban bármilyen tranzakció eredményeképpen 25 százalék alá csökkenne.

Az alapszabály-módosítást jelentő - minőségi többséget igénylő - javaslatokat a jelen lévő 61,49 százaléknyi részvényes 90 százalék feletti egyetértéssel és az aranyrészvényes hozzájárulásával elfogadta, (beleértve a leányvállalatok alapító okiratának szükséges módosításait is).

Az új menedzsmentösztönzési rendszer alapját képező átváltható kötvény-program igazgatósági hatáskörbe utalt - 2008. szeptember 1-jéig két százaléknyi, azaz mintegy kétmillió forint összegű - alaptőke-emelés elfogadását tette volna szükségessé. Erre azonban az ÁPV Rt. képviselője nemmel szavazott, így - mivel 75 százalékos többség volt szükséges - elutasító döntés született. A fordulat leginkább az igazgatósági tagokban keltett megütközést, de csak addig, amíg ki nem derült, hogy az ÁPV-szavazat téves gombnyomás eredménye volt, amit új szavazással korrigáltak.

Megerősített igazgatósági tagok

A közgyűlés Kupa Mihály felügyelőbizottsági elnök szavaival folytatódott, aki ecsetelte a kötvényprogram ösztönző hatását, ami már az árfolyam stagnálása esetén is - a finanszírozási kamatkülönbözet miatt - veszteséget hozhat a nyolc külső igazgatósági tag és a húsz részt vevő felsőszintű Mol-vezető számára.

A negatív kilátások mellett azért szó esett a pozitív kilátásokról is. Ezek eredményeképpen a kedvezményezettek öt év múlva - évi 15 százalékos árfolyam-emelkedést feltételezve - együttesen 11,6 milliárd forintot meghaladó nyereséget tehetnek zsebre adózás előtt. Az összeg mindazonáltal kevésbé tűnik nagynak, ha figyelembe vesszük, hogy ehhez öt év múlva nem kevesebb mint 11 264 forintos részvényárfolyam kellene. E szintnél a részvényesek összességében 600 milliárd forint feletti nyereséget érhetnének el a mostani árhoz képest, aminek fényében érthető, hogy szinte senki sem sajnálta a menedzsmenttől az ösztönzést.

Végül a részvényesek újabb öt évre megerősítettek hét igazgatósági tagot (Hernádi Zsoltot, Mosonyi Györgyöt, Horváth Gábort, Ian Patersont, Csányi Sándort, Michel-Marc Delcommune-t és Dobák Miklóst) posztjukon, akik megbízása jövő év elején lejárt volna. Ezzel a Mol hosszabb távon is stabil összetételű és anyagilag is jól motivált vezetéssel készül a regionális multi szerepkörének betöltésére.