Alajos, Leila
19 °C
34 °C

A Mol-menedzsment növeli az OMV súlyát

2008.03.25. 13:08
Április 23-án tartja idei közgyűlését a Mol. A meghívó szerint a cég saját részvényeinek öt százalékát bevonják, így nő az OMV részesedése és a piacon forgó részvényhányad aránya, míg csökken a menedzsment befolyása. Brüsszelben közben bejelentették: korábbi bírósági ügyek fényében vizsgálják a Mol szavazati korlátját.

Az április 23-i közgyűlésen, ha az elfogadja a sajátrészvény-állomány 5 százalékos csökkentését, a Mol menedzsment által kontrollált részvényállomány a mostani 42,9-ről 39,9 százalékra fog csökkenni. Az OMV mostani 20,2 százalékos pakettje ekkortól 21,3 százalékot fog érni, míg a tőzsdén forgó közkézhányad aránya 36,9-ről 38,8 százalékra emelkedik.

A meghívó szerint 5 483 777 darab, 1000 forint névértékű részvényt fognak bevonni, ami értelemszerűen 5,48 milliárd forintos tőkecsökkentést jelent. Az alaptőke így valamivel több, mint 104 milliárd, egészen pontosan 104 191 727 578 forint lesz. Az alaptőke leszállítását a meghívó azzal indokolja, hogy a részvényesi hozam növelése érdekében átalakítják a tőkeszerkezetet.

Volkswagen-minta a Molnak

A Mol-közgyűlés meghívójának megjelenésével szinte egy időben látott napvilágot Brüsszelben: egyebek között két korábbi európai bírósági ítélet fényében vizsgálja az Európai Bizottság azt a kérdést, hogy a Mol Nyrt. alapszabályában foglalt szavazati korlát sérti-e az uniós jogot vagy sem. Ez az egységes belső piaci ügyekért felelős biztos, Charlie McCreevy egy európai parlamenti képviselő ezzel kapcsolatos kérdésére adott válaszából derült ki.

A finn Piia-Noora Kauppi a Németországot az úgynevezett Volkswagen-törvényben biztosított 20 százalékos szavazati korlát miatt elmarasztaló bírósági ítélet kapcsán arról érdeklődött Brüsszelnél, hogy a Mol 10 százalékos korlátja nem indokolja-e szabálysértési eljárás indítását Magyarország ellen is. Tavaly októberi ítéletében az Európai Bíróság úgy vélte, Németország nem teljesítette az Európai Unióval szemben vállalt kötelezettségeit, amikor hatályban tartotta az úgynevezett Volkswagen-törvény egyes rendelkezéseit; köztük azt, hogy egy részvényes a szavazati jogok csak maximum 20 százalékát birtokolhatja.

Kauppinak adott válaszában McCreevy jelezte, hogy Brüsszelben ezt az ítéletet, valamint egy Nagy-Britannia elleni bírósági döntést is figyelembe véve elemeznek minden, a szavazati korláttal kapcsolatos problémát. A brit esetben a bíróság azt mondta ki: döntőnek kell tekinteni, hogy a korlátozás a társasági jog rendeltetésszerű alkalmazásából ered, vagy a tagállam mint közhatóság intézkedésének tekintendő.

Az állam is döntött, meg nem is

A Volkswagen-törvény ezt tovább pontosította azzal, hogy megjegyezte: különbség van a részvényeseknek biztosított, azok szabad akarata szerint alkalmazható jogkör, valamint a törvény útján előírt, a részvényeseknek kitérési lehetőséget nem adó kötelezettség között – áll a válaszban.

A Mol esetében a tíz százalékos szavazati korlátról a társaság részvényesei döntöttek: az ilyen lehetőséget az EU egy korábbi vizsgálata már elismerte, utalva arra, hogy a vizsgálatba bevont cégek jelentős részénél is alkalmaztak ilyen megoldást. A lényeg: nem törvény, hanem közgyűlés írhat elő korlátozást. Az OMV álláspontja szerint viszont a Mol esetében az bonyolítja a helyzetet, hogy a döntés időpontjában a Mol többségi állami tulajdonban volt, azaz, ha közgyűlésen, részvényesként is, de mégis állami döntés nyomán született a szavazatkorlátozásról szóló döntés. Ezzel kapcsolatban az EU eddig nem formált véleményt.

A magyar kormány nem lát hasonlóságot

A magyar kormány korábban kinyilvánított álláspontja szerint semmilyen következtetést nem lehet levonni a Volkswagen-törvényről született bírósági döntésből a magyar lex Mollal kapcsolatban, mert az utóbbi éppenséggel tágítja a részvényesi jogosítványokat azzal, hogy a legfontosabb döntéseket az illető társaságok közgyűlésére bízza.

McCreevy azt is megemlítette, hogy novemberben a bizottság már hivatalosan döntött a vizsgálat indításáról az úgynevezett lex Mol miatt. Emlékeztetett, hogy Brüsszel megkapta a magyar választ az ezzel kapcsolatos megkeresésre, és "a megfelelő időben" válaszol rá.