Márciustól kisbefektetők is vehetnek Mol-papírt

Az ÁPV Rt. a nemzetközi gyakorlatra és a befektetők érdekeire hivatkozva csütörtöki sajtótájékoztatóján sem hozta nyilvánosságra, hogy mennyivel jegyezték túl a felajánlott részvényeket február 17-én - írta az MTI.

Titkolózás

Kamarás Miklós, az ÁPV Rt. vezérigazgatója szerint az ÁPV tulajdonában maradt Mol-csomag eladását nem sürgeti semmi, annak pontos időpontjáról még korai lenne beszélni. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szintén nem kívánta elmondani, hogy a társaság mit kezd a tulajdonában lévő saját részvényeivel, csak annyit közölt, hogy a Mol-ra nem vonatkozik a vagyonkezelő által vállalt 180 napos moratórium.

Az ajánlati könyv 8:30-kor nyílt meg magyar idő szerint, s pár órán belül minden jelentős befektetőt értesítettek. Az ajánlati könyv délután 6-kor zárult délután. Erre az időpontra minden ajánlat beérkezett. A tranzakcióban minden jelentős piac minden jelentős szereplőjét megkeresték. Guy Harington, a Citigroup igazgatója úgy vélte, hogy nem szenvedtek hátrányt a magyar befektetési alapok azzal, hogy a jegyzésről később értesültek, mint a külföldi alapok.

Mint az Index korábban megírta, kedden teljes titoktartás mellett az ÁPV Rt. váratlanul eladta a Mol alaptőkéjének 10,3 százalékát, összesen 11,316 ezer részvényt, papíronként 6500 forintos áron. Az összesen 73,5 milliárd forintot hozó üzlet jóval kedvezőbb eredményt hozott, mint amire a decemberi, visszavont értékesítés alkalmával számítani lehetett, amikor 5700-5800 forint közötti árfolyamon akadtak vevők a részvényekre.

Példátlan üzlet

Akkor László Csaba, volt pénzügyminiszter így kommentálta az eseményt: "nem érdemes olyan áron eladni a Molt, amely nem tükrözi a társaság tényleges értékét", ugyanakkor kilátásba helyezték, hogy az idei évben újra próbálkoznak a papírok értékesítésével.

Részvényeladások Az első nemzetközi és hazai befektetőket érintő részvénycsomag értékesítésre 1995 novemberében került sor, akkor 8,1 dolláros darabonkénti árért keltek el a papírok, a társaságnak pedig 200 millió dollár bevétele volt a tranzakcióból. 1997 tavaszán 290 millió dolláros bevétel mellett papíronként 16,25 dollárért vették a részvényeket, míg az 1998 márciusában kidobott pakett értéke 330 millió dollár volt, ami 30 dolláros részvényenkénti ár mellett valósult meg. A mostani 360 millió dolláros üzletet 31,8 dolláros árfolyam mellett hozták tető alá.

A mostani, a magyar értékpapírpiacon eddig példátlan hirtelenséggel végrehajtott ügylet már sikerrel zárult. Az ÁPV Rt. csak kedden kora délután erősítette meg a papírok piacra dobásának hírét, még a hazai fő forgalmazót is meglepetésként érte a tranzakció.

A decemberi fiaskó után piacra dobott papírok 73 milliárd forint bevételt hoztak, ami közel kilencmilliárdos nyereséget jelent a tavaly év végi árszinthez képest. Draskovics Tibor pénzügyminiszter szerda reggel a Napkelte című műsorban mintegy félmillió, a hazai magánbefektetőknek felajánlott további részvénycsomag piacra dobásáról adott hírt. Az értékesítésre márciusban kerül sor.

Magasabb ár, spekulációs veszély

Lapinformációk szerint az Általános Értékforgalmi Bank vételi szándékát - bár ajánlata kétmillió részvényre szólt és a Portfolio.hu információi szerint 6900 forintos áron került benyújtásra - elutasította az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., mert a részvénytársaság szerint az ÁÉB rövid távú kereskedése spekulatív jellegű, ami veszélyeztette volna az árstabilitást.

A történet politikai vonatkozása, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke puccsnak nevezte az ügyletet, egyúttal követelte, hogy hozzák nyilvánosságra a tranzakció feltételeit, és adjanak számot arról, miért titokban adták el a Mol papírjait.