Paulina
16 °C
20 °C

Ketyeg az OMV órája

2008.04.25. 17:00
Inkább "politikai", mintsem jogi döntésre van szükség azt illetõen, perel-e az OMV a Mol közgyûlése után. A határozatok megtámadására 30 nap áll nyitva, az OMV ismertetett kifogásai nyomán azonban az osztrákok már most tudhatják, ha perelnek, milyen pontokban támadnak. A bírósági eljárás azonban aligha javít megítélésükön és eredménye is kétséges: ráadásul, ha Brüsszelben a versenyjogi eljárás nem az osztrák várakozás szerint végzõdik, azaz egy esetleges felvásárlás esetén finomítót is el kellene adnia a Mol-OMV-nek, végleg keresztet vethetnek a Molra.

Brüsszelben kaphat még egy esélyt az OMV. A Mol szerdai közgyûlésén az osztrákoknak nem az fájhatott a legjobban, hogy, ahogy várható volt, a Mol vezetése elutasította felvetéseiket, illetve nem válaszolt a korábbiaknál bõvebben kérdéseikre, hanem az: nem volt látható szövetségesük. A szavazati arányokból az tetszett ki, a közgyûlésen nagyságrendileg két százaléknyi támogatójuk ment el a részvényesek közül.

Így még csak megszorongatni sem sikerült a Mol vezetését, mely többször is 80 százalék fölötti arányban tudta maga mögött a közgyûlési szavazatokat. Az OMV jelezte: vizsgálja a határozatok megtámadásának lehetõségét. Egyes esetekben a közgyûlési vita alapján formai kifogásokat is támaszthatnak, például azzal kapcsolatban, hogy adott napirend szereplhetett-e volna a plénum elõtt – erre képviselõjük már a helyben folytatott vita során is utalt.

Ugyanakkor szakértõk szerint aligha jogi döntés születik arról, hogy pereskedik-e az OMV. Az OMV-nek kvázi politikai döntést kell hoznia arról, hogy akar-e, egyébként újabb, a két cég viszonyát nyilván tovább mérgesítõ pert indítani. Mely ráadásul végsõ céljához, a felvásárláshoz még siker esetén sem viszi igazán közelebb az osztrákokat: az eredmény maximum egy rendkívüli közgyûlés összehívásának kényszere lehet, igaz, ez esetben a Mol vezetése ellen felhozott, a "részvényesek érdekeit figyelmen kívül hagyva járnak el típusú" vád újabb muníciót kapnak.

Ahhoz azonban, hogy a közgyûlésen megismert arányok érdemben elmozduljanak, azaz a részvényesek nagyobb számban álljanak az OMV mellé, arra van szükség, hogy az osztrák törekvések érdemi lökést kapjanak: ebben csak Brüsszelre számíthat az OMV. Az EU versenyhivatala már hosszabb ideje vizsgálja, milyen következményei lennének egy esetleges felvásárlásnak. A Mol és az OMV álláspontja merõben eltér ezt illetõen: a Mol szerint, és ezt osztja az elemzõk talán jelentõsebb része, nem maradhatna egy kézben a társaságok három, egymás közelében fekvõ finomítója. Azaz, a Mol pozsonyi vagy százhalombattai, illetve az OMV schwechati üzeme közül egyet el kellene adni. A Mol szerint ráadásul Scwechatot, mert hatékonysági mérõszámokat tekintve az a legkorszerûtlenebb. Az OMV Schwechatot, a központját viszont sosem adná fel, mint Wolfgang Ruttenstorfer a közelmúltban nyilatkozta, nem adnak fel valamit, ami ennyire a szívükhöz nõtt. Ugyanakkor az osztrákok abban bíznak, hogy az EU megelégedne az egyesült cég benzinkúthálózata egy részének eladásával, vagy finomítói kapacitások kötelezõ bérbeadásával.

Döntés június 22-ére várható. Ha az EU úgy dönt, finomítót kell eladni, az OMV egyértelmûen nyomás alá kerülhet saját részvényesei felõl, hogy az amúgy is kudarcnak tûnõ felvásárlási kísérletét azonnal fejezze be. Ha az osztrákoknak kedvezõ döntés születik, az is csak idõt jelent az OMV-nek: a most újra megerõsített Mol menedzsment, a baráti részvényesek továbbra sem jelentenek kisebb akadályt, mint eddig, a kérdés az, a kicsik közül hány állna át.