Iván
8 °C
22 °C

A Mol lezártnak tekinti az OMV-ügyet

2007.10.17. 15:19
A magyar vállalat szerint ahelyett, hogy érdemben reagálnának a felvásárlással kapcsolatos aggályokra, az osztrákok csúsztatnak, és miközben ők szegnek uniós direktívát, Brüsszelben próbálják befeketíteni a Molt, a magyar kormányt és egész Magyarországot. A társaság vezetése ma még nem tudja, a saját kézben levő, illetve kölcsönadott részvények hány százalékát javasolná bevonni az áprilisi közgyűlésen. Attól függ, tesznek-e javaslatot a plénumnak a lex Molban biztosított jogosítványok átvezetésére az alapszabályba, és hogy az akkori állás szerint van-e esély azok 75 százalékos támogatására.

Az OMV első bejelentése, hogy 10-ről 18,6 százalékra növelte részesedését a Molban és felvásárlási ajánlatot tenne, azaz június 25. óta nincs új fejlemény a két vállalat közötti csatában – jelentette ki Mosonyi György. A Mol vezérigazgatója szerint az OMV azóta nem reagált érdemben az általuk megfogalmazott kifogásokra, és nem tudta cáfolni a Mol állítását, hogy a felvásárlásnak nincs üzleti racionalitása, sőt annak lezárhatósága is kétséges versenyjogi problémák miatt.

Megszűnő verseny

Magyarországon a benzin-nagykereskedelemben 97, a gázolajéban 94 százalékos piaci részesedéssel bírna az összevont vállalat, ugyanezek a számok Szlovákiában 88, illetve 83, Ausztriában 67, illetve 75 százalékot tennének ki – mondta Mosonyi György. Ugyanakkor a három ország összesen három finomítója is egy kézben lenne.

Mindez nem néhány kút eladását eredményezné a brüsszeli versenyhatóság szemében, hanem a Mol szerint 400-500 töltőállomásét, illetve vagy egy finomító eladásának kényszerét, vagy kapacitásának jelentős mértékű bérbe adását. A schwechati OMV-finomító hosszú ideig működött úgy, hogy kényszerűen bérbe adták kapacitásának egy részét. Az osztrákoknak ebből is tudniuk kell, ebben a modellben nem lehet igazán nyereséges az üzemeltetés.

Mosonyi György szerint mindez azt jelenti: a felvásárlásban még prémiummal növelt áron szerzett eszközök értékét drasztikusan csökkentené egy brüsszeli döntés. Emlékeztetett: a fúzió mellett kiálló, mindkét társaságban részvényes Templeton Assets vezetője, Mark Mobius azt is mondta, az összeolvadásnak csak akkor van értelme, ha nem jár finomítók eladásával.

Nem jött a titkos fegyver

Mosonyi György szerint minderre az OMV saját részvényesei felé sem reagált érdemben. Ugyanakkor az elmúlt több mint három hónapban intenzív médiakampányt folytatott, időnként nem túl tisztességes eszközökkel – utalt a vezérigazgató az Önszabályozó Reklámtestület által kiadott elítélő nyilatkozatra, és arra, hogy a PSZÁF megbírságolta az OMV-t szeptemberi informális, a hatóság szerint a kisbefektetők megzavarására alkalmas ajánlata miatt.

Mosonyi György emellett szörnyűnek mondta, hogy az OMV profi lobbistacégeket fizet, hogy fekete képet fessenek a Molról, a magyar kormányról és egész Magyarországról Brüsszelben, azt látszatott keltve, hogy az új tagállamban nem ismerik az uniós jogot. Felhívta a figyelmet: a Mol által korábban is támogatott gázszállítási együttműködésnek a két cég között az az akadálya, hogy az OMV nem hajtja végre azt uniós direktívát, amely szerint nem lehet egyszerre egy kezében a szállítás és az ellátás.

A Mol értékelése szerint mindez azt a célt szolgálhatta, hogy a magyar vállalatot sikerüljön megfélemlíteni egy várt, de elbukott titkos jogi fegyver bevetése idejére. Ez az lett volna, ha az unió állást foglal a szavazatkorlátozás intézménye ellen. Ám ennek az ellenkezője következett be, Brüsszel kétéves vizsgálat után azt állapította meg, hogy miközben Európa számos országában sok részvénytársaság él a szavazatkorlátozással, annak nincs a versenyt hátráltató hatása.

Feltartás az igazi cél

Az OMV ki nem mondott céljának a Mol azt látja, hogy a kétségtelenül folyó piaci konszolidációban megakassza legnagyobb vetélytársát. Mosonyi György szerint az OMV által is hivatkozott folyamat nem azt jelenti, hogy a térség két legnagyobb, egymás számára komoly konkurenciát jelentő cége összeolvad, hanem azt, hogy például a Balkánon folyik "egymással nem versengő társaságok erejének összerakása".

Ebben a folyamatban a Mol aktívan részt vesz. Az, ha egy versenyjogi szempontból kétes sikerű ajánlat nyomán legalább egy évig tartó brüsszeli eljárás indul, amelynek eredménye lehet az is, hogy az OMV végül kihátrál az ügyletből, "taccsra tenné a Molt", hiszen a befektetők és a célpontul választott cégek sem tudnák, kivel miről is kellene tárgyalniuk – mondta Mosonyi.

Úgy ítéljük meg, hogy minden szempontból lekerült a napirendről az OMV felvásárlási próbálkozása. Az elmúlt három hónapban túlságosan nagy energiákat kötött le a meddő médiaháború, amelyet kezdettől fogva nem társaságunk szított. Meggyőződésünk: mind az érintett társaságok, mind tulajdonosaik elemi érdeke, hogy térjen vissza a cégek tevékenysége a mindennapi keretek közé. A Mol ezért szeretné lezártnak tekinti az ügyet, és folytatni az elmúlt évek sikeres stratégiáját – jelentette ki Mosonyi.

Annyi részvényük van, amennyi lehet

A vezérigazgató kérdésekre válaszolva visszautasította, amit nemzetközi elemző házak is visszatérően evidenciaként kezelnek, hogy a Mol-menedzsment 40-43 százaléknyi részvényt kontrollál. Elismerte, hogy a részvényvásárlási program az eredetileg szándékoltnál tovább tartott, és ennek folyományaként kölcsönadtak részvénycsomagokat, hangsúlyozta azonban, hogy ezzel nem ők szavaznak. A Mol által tényelegesen tulajdonolt saját részvények aránya a törvényben és az alapszabályban is rögzített tízszázalékos határon belül van.

A részvényvásárlás alapvető célja az volt, hogy amennyiben jövő áprilisig akad olyan akvizicíós lehetőség, amelyben saját részvénnyel fizethetnek, erre használják, ha nem, akkor egy részüket bevonják. Mosonyi szerint egyelőre nem lehet megmondani, mekkora részvénybevonásra kerülhet sor, ez múlhat azon is, hogy az MFB-vel és az OTP-vel kötött kölcsönügyletek lejáratát előrébb hozzák-e.

A részvényeseket segíti a lex Mol

Hangsúlyozta: attól, hogy a lex Mol eltörölte annak törvényi akadályát, hogy egy nyílt részvénytársaság saját részvényeinek több mint tíz százalékát korlátozza, az alapszabályban még él ez a korlátozás. Az alapszabály módosításához 75 százalékos többségre van szükség. Az Index kérdésére a vezérigazgató azt mondta, attól függ, hogy a lex Mol nyújtotta lehetőségek közül melyek átvezetését javasolják a plénumnak az alapszabályon, hogy az akkori állás szerint mit látnak, mely pontoknak lenne meg a 75 százalékos támogatottsága. Hangsúlyozta: a Mol nem véleményezi a törvényt, amelyet a magyar kormány az uniós joggal összehangban levőnek mondott, de úgy látják, az nem a menedzsmentnek, hanem a részvényeseknek biztosít több lehetőséget.

A Molhoz nem érkezett jelzés arról, hogy egyes részvényesek vagy részvényesi csoportok rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményeznék (korábban ilyen hírek jelentek meg, azzal, a részvényesek így próbálnak nyomást gyakorolni a menedzsmentre, hogy ne legyen elutasító az OMV-vel szemben). Mosonyi György hangsúlyozta: részvényeseikkel folyamatos a kapcsolattartás, és néhány, a Molban a közelmúltban tulajdonszerzett kockázati alapkezelő kivételével a többség egyetért a vállalat hosszút távú, önállóságot jelentő stratégiai céljaival. Az Index kérdésére, hogy a részvényesek nem kérik-e számon, mikorra lehet a jelenleg 28 ezer forint körül Mol-papírok ára az OMV-ajánlatban foglalt 32 ezer forint, Mosonyi nemmel felelt. Szerinte ezt a kérdést a menedzsment nem is válaszolhatja meg.