Az APEH-nél eddig 143 foglalkoztató tett bejelentést a szerződéses viszonyok megváltoztatásáról, e cégek összesen 3300 embert alkalmaztak jogszerűtlenül. Csaknem felüknél az adóhatóság előzetes adóvizsgálat során bukkant rá a színlelt szerződésekre, szerencséjükre még időben, mert így összesen 2,8 milliárd forint adóhiány és 350 millió forintnyi bírság megfizetése alól mentesültek. Juhász szerint a lebukás a késedelmi pótlék és a bírság miatt körülbelül kétszer annyiba kerül egy cégnek, mint a munkaviszony terhei.
A moratórium lejárta után azon vállalkozásoknak, amelyeknél megállapítást tett a hatóság, egy hónapon belül mindenképpen jelentést kell tenniük az APEH-nek arról, hogy rendezték a vitatott jogviszonyokat és szerződéseket. A szankciókat a bejelentés alapján törli az adóhatóság és ellenőrizheti a bejelentések valóságtartalmát is. Amennyiben elmarad a jelentéstétel, életbe lép a megállapított szankció. Július elseje után azért is drága lesz színlelt szerződést kötni, mert ezzel a cég elveszti a 2006 júniusával lejáró moratórium miatti "védettségét". Ha ugyanis a hatóság egyetlen új jogsértő szerződést is talál egy bizonyos vállalkozásnál, akkor vizsgálhatja a cég valamennyi korábbi szerződését, s ez súlyos jogkövetkezményekkel is járhat. A munkavállalókkal szemben elnézőbb lesz az APEH, ők kiszolgáltatottságukra való tekintettel mentességet kérhetnek majd a bírságok megfizetése alól. Az "álvállalkozók" visszaigényelhetik majd az áfát és a tb-járulékot, az elmaradt személyi jövedelemadót viszont be kell fizetniük.