További Magyar cikkek
Tendenciák
A jelentés szerint a gazdasági növekedést termelési oldalról alapvetően az árutermelő ágazatok, azon belül is a mezőgazdaság teljesítménynövekedése húzta. A felhasználási oldalon legdinamikusabban a felhalmozás (lényegében a beruházás) nőtt. Az idén a második negyedévben a GDP 4,2 százalékkal bővült 2003 azonos időszakához képest.
Tavaly a harmadik negyedévben a növekedés három százalék, az első három negyedévben 2,8 százalék volt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az idén az első három negyedévben a belföldi felhasználás kétharmadát kitevő lakossági fogyasztás növekedése kissé elmaradt a GDP növekedési ütemétől, a közösségi fogyasztás pedig csökkent.
A magyar gazdaság teljesítményének változása követi a világgazdaság tendenciáját, amit az élénk, bár kissé lassuló növekedés jellemez. Ugyanakkor a magyar GDP növekedési üteme továbbra is jelentősen (a harmadik negyedévben 1,6 százalékponttal) meghaladja az Európai Unióét - áll a KSH jelentésében. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 7,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, és 8,2 százalékkal az I-III. negyedévben.
Növekvő beruházások
A harmadik negyedévben a mezőgazdaság teljesítménye 38 százalékkal emelkedett egyes növények kimagasló terméseredményének köszönhetően. Az ipar hozzáadott értéke 3,2 százalékkal nőtt. Az építőipar 3,8 százalékos növekedést mutatott.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke a III. negyedévben 2,4, az I-III. negyedévben 2,5 százalékkal emelkedett. A harmadik negyedévben ezen belül egyedül a szállítás, raktározás, posta és távközlés 4,1 százalékos hozzáadott érték növekedése haladta meg a GDP növekedési ütemét.
A bruttó hazai termék növekedését felhasználási oldalról továbbra is elsősorban a bruttó állóeszköz-felhalmozás 12,7 százalékos emelkedése tette lehetővé. (Az első három negyedévet tekintve 13,2 százalék volt a növekedés.) A bruttó állóeszköz-felhalmozás meghatározó tétele, a beruházások szerkezete kedvezően alakult, elsősorban a feldolgozóipari és az infrastrukturális beruházások nőttek jelentős mértékben. A lakásépítés dinamizmusa mérséklődött.
Háztartások fogyasztása
Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának növekedési üteme csökkent, de még mindig magas. Az export a III. negyedévben 9,9, az import 11,1 százalékkal bővült. Az I-III. negyedévben az export 15,4, az import 16,0 százalékkal nőtt. A háztartások fogyasztási kiadásainak növekedésélénkítő hatása csökkent. A III. negyedévben a háztartások fogyasztási kiadásai a II. negyedévi 4,8 százalékkal szemben 3,9 százalékkal nőttek az előző évi bázishoz képest. Az első három negyedévben 4,1 százalék volt a bővülés mértéke.
A háztartások végső fogyasztása a kormányzattól és háztartásokat segítő non-profit intézményektől származó természetbeni juttatásokkal együtt a GDP-nél kisebb ütemben, három százalékkal, az első három negyedévben 3,4 százalékkal emelkedett.
Kevesebb juttatás
A végső fogyasztás a III. negyedévben 2,5, az első három negyedévben 2,8 százalékos növekedést mutatott, mivel a háztartások végső fogyasztásának bővülése mellett a közösségi fogyasztás visszaesett, a III. negyedévben 1,2, az első három negyedévben 0,9 százalékkal. Az előző negyedévhez képest mért szezonálisan kiigazított adatok szerint 2004 III. negyedévében a gazdasági növekedés 0,9 százalék volt. A termelési oldalon a mezőgazdaság hat-, és az építőipar 1,5 százalékos növekedése volt a legjelentősebb.
A háztartások fogyasztási kiadásai 0,9 százalékkal nőttek. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,1 százalékkal csökkentek, így a háztartások tényleges fogyasztása 0,7 százalékkal bővült. A közösségi fogyasztás 0,9 százalékos emelkedése nyomán a végső fogyasztás 0,8 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 3,7 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. A belföldi felhasználás mindezek következtében 0,5 százalékkal csökkent. Ez összhangban van azzal, hogy az export 1,1 százalékkal nőtt, miközben az import 2,4 százalékkal csökkent.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
