Magyar zöldség a külföldi ellen

A nagybani piacon kora hajnalban kezdődik az élet. Fél hatkor, érkezésünkkor még alig kezdett el világosodni, az árusok nagy része azonban már összepakolt, talán el is ment. Kedd különben sem jó nap a nagybanin, ilyenkor csak az jön ki, akinek nagyon sürgős, vagy az újságíró, aki információhoz szeretne jutni. Hétfőn és csütörtökön, akkor itt van az ország apraja-nagyja, Magyarország vízfejűségének köszönhetően állítólag még azok a zöldségesek is ide járnak, akiktől alig pár kilométerre teremnek a zöldségek.

Hullámzó árak

Balra a hazai, jobbra az import. Jobbra indulunk, de a zárt raktárokból leginkább süteményeket, meg a céllövöldében ellőhető kütyüket kínálják, zöldségest csak a sor legvégén találunk. Répa, krumpli, vörös, és fokhagyma, minden mennyiségben, külföldi csomagolásban. Az eladótól megtudjuk, hogy az import répa most épp kétszer annyiba kerül, mint a hazai, a magyar hagyma meg olyan olcsó, hogy csak árában lehet eladni a külföldit. Persze nincs ez mindig így, egyszer ez, másszor az olcsóbb. A piacon vívják csatáikat a nemzetek.

Egy nagy, zárt épületben találjuk a komoly importőröket. Déli gyümölcsök, saláták, zöldségek, avokádó, egymás hegyén-hátán. Az eladók szerint nincs lényeges különbség a hazai és a külföldi termékek között, legfeljebb árban: a hazai paradicsom közel kétszer annyiba, 1000 forintba kerül, szemben a 600 forintos spanyollal. De hasonló a helyzet a paprikával, és a krumplival is, mondják, miközben válogatják a salátát .

Mint egy átlagos piacon

Visszatértünk a bejárathoz, elnézünk a hazaiak felé. Lényegesen kevesebb a mozgás, az eladók csak egymással beszélgetnek, meg utánunk szólnak, mintha igazi piacon lennénk. A nézés ingyen van, hívnak, mutatják a magyar termékeket, tessék már nézni! Az egyik árustól megtudjuk, hogy egész nap négyezer forint értékben sikerült eladni, fűszerpaprikát. Pedig kalocsai, a termény is, meg a termelő is. Onnan jött, kisteherautóval, meg fokhagymával. Ácsorgott pár órát, most mehet haza. Oda-vissza tízezerből megvan a benzin. Állítólag minden nap ilyen. Akkor minek jár fel? Muszáj.

Egy másik termelő zöldpaprikát árul, darabját 60 forintért. Félti a magyar piacot, főleg a 30 forintos importpaprikától, amit pár száz méterrel arrébb megvehetünk. Persze, hogy alig volt forgalma. Ötvenért sem tudná eladni, mondja, pedig akkor már veszteséges lenne. A nagy áruházakra is panaszkodik, a Lidl-re például, melyek gyakran beszerzési ár alatt adják a termékeket. A zöldségesek inkább ellátogatnak valamelyik hipermarketbe, és megvásárolják az aznapi adagot, nem fognak hajnalban válogatni a nagybanin, kétszer annyiért. De krumplifronton is nagy a baj, a hazai kilója száz forint felett, a szlovák meg – állítólag – egy húszasból kijön. Hogy csinálják? – kérdezzük, de a termelő csak megrántja a vállát.

A termelői ár alatt

Az Országon Burgonyatanács szerint nem ilyen nagy a baj, de vannak problémák. A szervezet elnöke telefonos megkeresésünkre elmondta, a külföldi krumpli legfeljebb tíz százalékot szakít ki magának a hazai piacból, igaz, uniós csatlakozásunk óta nincsenek adatok arról, hogy mennyiben változott az import. Általában jellemző a nyomott ár, kilónként 18-22 forintba kerül a hazai termelés, ugyanakkor egyes áruházakban 14 forintos burgonyával is találkozhatunk. Dr. Szentirmay András szerint ezekben az esetekben termelői ár alatt adják el a krumplit - ami egyébként törvénytelen -, hiszen ha ingyen odaadnák a nyugat-európai fölösleget, szállítással együtt akkor is legalább ennyibe kerülne egy kiló burgonya. De nem adják oda ingyen, nyilván.

Néha olcsóbb a magyar

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács kommunikációs vezetője szerint tavaly az olcsó marokkói és spanyol paradicsom miatt harminc százalékkal esett vissza a piaci ár a 2003-as évhez képest, ezen pedig csak egy szűk réteg tudott keresni, a magyar paradicsomtermelők többségének rossz év volt a tavalyi. A paprikapiacon öt százalékos volt az áresés, a répáról meg jobb nem is beszélni – Fodor Zoltán szerint Lengyelországból előkészített répát hoznak a hazai termelői áron, így nehéz a verseny.

A kommunikációs vezető szerint elsősorban az ökológiai optimum és a fejlettebb technológia áll az alacsonyabb külföldi termelői költségek mögött, ugyanakkor van olyan időszak, amikor versenyképes a hazai zöldség. Tavasszal, nyár elején például drága a hazai, de Fodor szerint a késő nyári, késő őszi paradicsom még Spanyolországban is eladható, annyira olcsó.

Kevés az import

Mindenesetre – tüntetés ide, vészhangok oda - egyelőre nincs komoly baj ezzel az ágazattal. Bár a termelők haszna csökkent, sokatmondó, hogy míg 2003-ban közel 180 ezer tonna étkezési paprika termett Magyarországon, addig mindössze 5-6 ezer tonna import érkezett az országba. Paradicsom esetében százezer tonna áll nyolc-kilencezer tonnával szemben, ráadásul tavaly több zöldséget exportált az ország mint egy évvel korábban.

A termelői szervezetek pedig rövidesen életképessé válnak, Fodor szerint a termés húsz százalékát adó 13 ezer termelő már besorakozott a 78 szervezetbe. Ezeknek köszönhetően majd csökkenhetnek a kiadások, képesek lesznek egységes áralappal előállni a gazdák, ráadásul nagyobb uniós támogatásra is számíthatnak. A cél pedig hogy pár éven belül a termelők ötven százaléka tagja legyen valamely termelői szervezetnek.