Nem árt alaposan felkészülni arra, hogy 2011-ben jelentős összegű társaságiadókedvezmény-tömeg fog kifutni, vagyis több vállalatnak lényegében új adókötelezettsége keletkezik. A európai uniós csatlakozási tárgyalások során ugyanis Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy idővel kifuttatja a százszázalékos társaságiadó-kedvezményeket. A visszaszámlálás 2002-ben indult.
Jelenleg harminc olyan cég működik Magyarországon, amely akár teljes társasági adójának megfelelő kedvezményben részesülhet. Ez azoknak a cégeknek jár, amelyek 2002-ben vagy korábban elkezdett beruházást hajtottak végre legalább hárommilliárd, illetve tízmilliárd forint értékben, emellett száz, illetve ötszáz alkalmazottat vettek fel és tartottak meg a korábbi létszámon túl.
A kedvezmény a beruházás összege, amely a számított társasági adó összegéig vehető igénybe. Ezeknek a kedvezményeknek az összege több mint százmilliárd forintot tett ki tavaly, ami azt jelenti, hogy átlagosan 3,7 milliárd forintra rúgott a mértéke. Ha minden társaságiadó-kedvezményt megvizsgálunk, akkor persze teljesen megváltozik a kép: tavaly 5200-an jutottak hozzá valamilyen társaságiadó-kedvezményhez, a teljes összeg pedig 112 milliárd forint volt, vagyis átlagosan 21,7 millió forint jutott egy vállalkozásnak.
Összességében a kedvezmények több mint 90 százalékát a nagyoknak címzettek vitték el, emellett a fejlesztési adókedvezmény jelentett még 5,6 milliárd forintot. A kis- és közepes vállalkozások aprópénzt kaptak: az adóhivatal adatai szerint 2006-ban 3,5 milliárd forint kedvezményt érvényesített a szektor.
Ennek egyik oka az lehet, hogy a kis- és mikrovállalkozások jelentős része nem mutat ki nyereséget, mert egyszerűen "elköltségeli" a bevételeit, illetve a számlaadási követelményeknek nem tesz eleget - mondta Gerhát Mihály, a KPMG adómenedzsere. Ami a nagy összegű kedvezmények kifutását illeti: komolyan fel kell készülni arra az időszakra, amikor az érintett társaságoknak már meg kell fizetniük a társasági adót. Akár az a lehetőség is fennállhat ugyanis, hogy bizonyos vállalatok továbbköltöznek a kedvezmény lejárta után.
A döntésüket persze befolyásolja, hogy a költözés jelentős beruházást és költséget jelent. Leginkább talán a bérmunkában itt gyártó vállalatok mérlegelhetik ezt a lehetőséget, őket a növekvő élőmunka-költségek is hátrányosan érinthetik - mondja a szakértő. Ezt a veszélyt úgy lehetne elhárítani, hogy az adórendszer más elemében kedveznek ezeknek a társaságoknak. Például ha megszűnne a különadó, ami eleve csak egy átmeneti, a költségvetést javító teherként jelent meg az adórendszerben. És az unalomig ismételt dolog: ha csökken valamelyest az élőmunka-teher, az elvándorlás veszélye is csökkenthető - szögezte le Gerhát Mihály.